Nem értenek egyet a köznevelési államtitkár javaslatával, miszerint az idei érettségin csak az írásbeli vizsgákat tartanák meg. A Szülői Hang Közössége is a lehetséges megoldásokat sorolja az idei érettségivel kapcsolatban.
Hasonlóan a Lauder Iskola végzős évfolyamához ők is kifejtik: kreatív megoldásokra van szükség és nem értenek egyet a köznevelési államtitkár javaslatával. A Szülői Hang Közössége szerint az írásbeli érettségi megtartása hozzájárulna a járvány terjesztéséhez, ezért a személyes megjelenést igénylő vizsgaesemények számának jelentős csökkentését javasolják. Megoldásként azt ajánlják, hogy a tanulók munkájuk alapján kapjanak megajánlott érettségi osztályzatot, így vizsgát csak akkor tartanának, ha a nem lehet megajánlott jegyet adni vagy a diákok nem fogadják azt el.
Szerintük a felvételizők nehéz helyzetét azzal lehetne enyhíteni: „ha idén a szokásosnál több tanuló kezdhetné meg tanulmányait a felsőoktatásban, ezáltal nem szorulnának ki azok, akik a járvány által támasztott nehézségek miatt hátrányba kerültek.” Véleményük szerint minél többen tanulnak a felsőoktatásban, annál kevésbé kell támaszkodni az érettségire a szelektálásban. Az írásbeli vizsgák megtartásával továbbá azért sem értenek egyet, mert szülőként féltik a gyerekeket, a tanárokat és az érintett családokat.
Álláspontunk szerint a jelenlegi helyzetben az írásbeli érettségi megtartása több mint 70 ezer tanuló esetén hozzájárulna a járvány terjesztéséhez.
Ezt azzal magyarázzák, hogy az iskolába való eljutáshoz a legtöbben a tömegközlekedést használnák és aránytalanul nagy kockázatot jelente az is, ha a diákoknak és tanároknak órákat kellene eltöltenie egymással, zárt térben, mindezt megfelelő védőfelszerelés nélkül. Közleményükben kitérnek arra is, hogy a tanulók most óriási terhelésnek vannak kitéve és mentálisan sem könnyű nekik ez a helyzet. Úgy kell készülniük, hogy nem minden feltétel adott.
Ebben a rendhagyó és embert próbáló helyzetben nem elvárható, hogy ugyanolyan írásbeli vizsgán adjanak számot tudásukról, mint ahogyan az vészhelyzet nélkül történne. Az esélyegyenlőséget is sérti, hogy ilyen feltételek mellett a felvételinél hátrányt szenvednek azok a tanulók, akiknél a hirtelen bevezetett digitális munkarend nehézségeket okozott.
- mondják. Szerintük az érettségi vizsgán elért eredmény elsősorban a felvételi szempontjából fontos, ezért megoldásként javasolják, hogy legalább azokból a tantárgyakból kapjanak a diákok megajánlott jegyet, amelyek számukra nem részei az egyetemi felvételinek. Úgy gondolják, hogy meg kell vizsgálni a későbbre halasztott időpont lehetőségét is, és hogy a tanulók lehetőleg a lakóhelyükhöz legközelebbi oktatási intézményben vizsgázhassanak. Szükségesnek tartják a szakmai szervezetek bevonását a megoldás kidolgozásához.
Az idei jelentkezőszám az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin
Nagy mértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma 2020-ban az előző évihez képest - írja a keddi Népszava.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
