Nem értenek egyet a köznevelési államtitkár javaslatával, miszerint az idei érettségin csak az írásbeli vizsgákat tartanák meg. A Szülői Hang Közössége is a lehetséges megoldásokat sorolja az idei érettségivel kapcsolatban.
Hasonlóan a Lauder Iskola végzős évfolyamához ők is kifejtik: kreatív megoldásokra van szükség és nem értenek egyet a köznevelési államtitkár javaslatával. A Szülői Hang Közössége szerint az írásbeli érettségi megtartása hozzájárulna a járvány terjesztéséhez, ezért a személyes megjelenést igénylő vizsgaesemények számának jelentős csökkentését javasolják. Megoldásként azt ajánlják, hogy a tanulók munkájuk alapján kapjanak megajánlott érettségi osztályzatot, így vizsgát csak akkor tartanának, ha a nem lehet megajánlott jegyet adni vagy a diákok nem fogadják azt el.
Szerintük a felvételizők nehéz helyzetét azzal lehetne enyhíteni: „ha idén a szokásosnál több tanuló kezdhetné meg tanulmányait a felsőoktatásban, ezáltal nem szorulnának ki azok, akik a járvány által támasztott nehézségek miatt hátrányba kerültek.” Véleményük szerint minél többen tanulnak a felsőoktatásban, annál kevésbé kell támaszkodni az érettségire a szelektálásban. Az írásbeli vizsgák megtartásával továbbá azért sem értenek egyet, mert szülőként féltik a gyerekeket, a tanárokat és az érintett családokat.
Álláspontunk szerint a jelenlegi helyzetben az írásbeli érettségi megtartása több mint 70 ezer tanuló esetén hozzájárulna a járvány terjesztéséhez.
Ezt azzal magyarázzák, hogy az iskolába való eljutáshoz a legtöbben a tömegközlekedést használnák és aránytalanul nagy kockázatot jelente az is, ha a diákoknak és tanároknak órákat kellene eltöltenie egymással, zárt térben, mindezt megfelelő védőfelszerelés nélkül. Közleményükben kitérnek arra is, hogy a tanulók most óriási terhelésnek vannak kitéve és mentálisan sem könnyű nekik ez a helyzet. Úgy kell készülniük, hogy nem minden feltétel adott.
Ebben a rendhagyó és embert próbáló helyzetben nem elvárható, hogy ugyanolyan írásbeli vizsgán adjanak számot tudásukról, mint ahogyan az vészhelyzet nélkül történne. Az esélyegyenlőséget is sérti, hogy ilyen feltételek mellett a felvételinél hátrányt szenvednek azok a tanulók, akiknél a hirtelen bevezetett digitális munkarend nehézségeket okozott.
- mondják. Szerintük az érettségi vizsgán elért eredmény elsősorban a felvételi szempontjából fontos, ezért megoldásként javasolják, hogy legalább azokból a tantárgyakból kapjanak a diákok megajánlott jegyet, amelyek számukra nem részei az egyetemi felvételinek. Úgy gondolják, hogy meg kell vizsgálni a későbbre halasztott időpont lehetőségét is, és hogy a tanulók lehetőleg a lakóhelyükhöz legközelebbi oktatási intézményben vizsgázhassanak. Szükségesnek tartják a szakmai szervezetek bevonását a megoldás kidolgozásához.
Az idei jelentkezőszám az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin
Nagy mértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma 2020-ban az előző évihez képest - írja a keddi Népszava.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
