Újabb nyelvvizsga könnyítést vezetett be a kormány, a 2020-as felvételin módosul a nyelvvizsgák pontszámítási rendszere.
A ma megjelent kormányhatározat szerint a 2020-as felvételin megkaphatjátok a nyelvvizsgáért járó pluszpontot akkor is, ha csak írásbeli vagy csak szóbeli nyelvvizsga-bizonyítványotok van, és azt a 2019/2020-as tanévben szereztétek.
A részvizsgák tehát idén kivételesen teljes (komplex) nyelvvizsgának minősülnek. Egy államilag elismert, B2-es (középfokú) írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgáért 28, a C1-es (felsőfokú)szintén csak írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok.
A felvételin még várhatóak ezek után további változások, amennyiben kiderül, hogy mi lesz a 2020-as érettségi vizsgák sorsa. Döntés erről tehát még nem született, de az már szinte biztos, hogy 2020-as érettségiket a korábbiaktól eltérően fogják megszervezni.
Nyelvvizsga könnyítések
A héten kiderült, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához - erről bővebben itt olvashattok.
Csak írásbeli érettségiket szerveznének idén
A megszokottól eltérően zajlanának majd a 2020-as érettségik - jelentette be a kormány. Döntés még mindig nincs, csak javaslat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
