A kormány mai javaslata szerint a 2020-as érettségi az eddigiektől eltérően zajlana: csak az írásbeli vizsgák lennének megtartva. De mit jelentene ez a gyakorlatban? Hány pontot lehetett eddig gyűjteni az írásbelin és mennyit ért a szóbeli? Most megnéztük, hogy a fő tantárgyakat hogyan érintené a rendszer módosítása.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkára a mai sajtótájékoztatóján bejelentette: az oktatási akciócsoport foglakozott az érettségi kérdésével, javaslatuk pedig az, hogy 2020-ban csak írásbeli vizsgák legyenek. De mit jelentene ez pontosan a fő tantárgyak esetében? Mutatjuk.
Magyar nyelv és irodalom
A magyar érettségin eddig összesen 150 pontot lehetett szerezni, amiből 50 pontot ért a szóbeli vizsga. A magyar nyelvi tétel kifejtéséért 10 pont, az irodalom tétel kifejtéséért 25 pont, a felelet nyelvi minőségéért pedig 15 pont járt. Ha valóban csak írásbelik lesznek, akkor maximum 100 pontot szerezhettek. A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásra 50 pontot, a műértelmező szövegalkotásra 40 pontot, a helyesírásra és írásképre pedig 8+2 pontot kaphattok.
Történelem
A magyarhoz hasonlóan töriből is maximum 150 pontot lehetett eddig elérni az érettségin – 100 pontot az írásbelin és 50 pontot a szóbelin. Ha a kormány döntése jövő héten véglegessé válna, akkor idén csak az írásbelivel kellene számolni, amin a rövid feladatokkal és az esszékkel is 50-50 pontot lehet szerezni.
Idegen nyelv
A nyelvi érettségin máshogy oszlik el a maximálisan megszerezhető 150 pont. A szóbeli mindössze 33 pontot ér. Ha idén ettől eltekintenek, akkor csak az írásbelivel megszerezhető 117 pont marad – 33 pont jár az olvasott szöveg értésre, 18 pont nyelvhelyességre, 33 pont a hallott szöveg értésre és további 33 pont az íráskészségre.
Matematika
Ezt a tantárgyat érintené legkevésbé a döntés, ugyanis matekból eddig is csak annak kellett szóbeliznie, akinek nem sikerült elérnie az írásbelin a 25 százalékot. Az írásbeli vizsgán maximum 100 pont szerezhető – 30 pont az első feladatlappal és 70 pont a másodikkal.
A 2020-as érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Csak írásbeli érettségiket szerveznének idén
A megszokottól eltérően zajlanának majd a 2020-as érettségik - jelentette be a kormány. Döntés még mindig nincs, csak javaslat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
