Felvételi 2020: ezeket kell teljesítenetek a sikeres felvételiért

Kiket vesznek fel a 2020-as felvételiben? Milyen feltételeknek kell megfelelni? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt,

  • aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre,
  • alap- és osztatlan képzés esetén rendelkezik a felvételikövetelményben meghatározott emelt szintű érettségivel
  • pontszáma eléri a minimumpontszámot
  • teljesíti a pontszámításhoz meghatározott érettségi követelményt
  • rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel,
  • továbbá felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt, és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (pl. egyéb előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése) - írja a Felvi.

 Van, ahol nem csak a minimumpontszám kell

Arról már a korábbiakban olvashattatok, hogy mi a különbség a minimum és az előzetes ponthatárok között. Most megmutatjuk nektek azokat a pontokat, amiket bizonyos alap- és osztatlan mesterképzési szakokon el kell érnetek, ha állami ösztöndíjjal szeretnétek bekerülni a szakra. A teljes listátt itt nézhetitek meg.

Sok szakon már most számolhattok ezekkel ponthatárokkal - mutatjuk az előzetes ponthatárokat

A felvételi időszakhoz szorosan hozzátartozik, hogy az érettségire készülő diákok - változó rendszerességgel ugyan -, de a felvételi pontjaikat számolgatják. De mennyi is az a bizonyos szükséges pontszám? Mutatjuk az előzetes ponthatárokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.