A felvételi időszakhoz szorosan hozzátartozik, hogy az érettségire készülő diákok - változó rendszerességgel ugyan -, de a felvételi pontjaikat számolgatják. De mennyi is az a bizonyos szükséges pontszám? Mutatjuk az előzetes ponthatárokat.
Arról már a korábbiakban olvashattatok, hogy mi a különbség a minimum és az előzetes ponthatárok között. Most megmutatjuk nektek azokat a pontokat, amiket bizonyos alap- és osztatlan mesterképzési szakokon el kell érnetek, ha állami ösztöndíjjal szeretnétek bekerülni a szakra.
null
null
A legmagasabb pontszám, 2020-ban 400 pont, ide tartoznak az alkalmazott közgazdaságtan, az emberi erőforrások, a gazdálkodás menedzsment, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, a kommunikáció-és médiatudomány, a pszichológia, az állatorvosi és a turizmus-vendéglátás szakok is. Idén 300 pontnál nem húztak alacsonyabb előzetes ponthatárt, a legtöbb szakon 310 és 320 pont határozta meg előzetesen.
Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentek az előzetes ponthatárok
Van ahol 74, 50 vagy 40 ponttal kell kevesebbet elérni, mint tavaly. Ilyen pontokkal kell számolnia azoknak, akik a népszerű alap- és osztatlan képzések valamelyikére jelentkeznek.
Fontos tudni, hogy ezek a pontszámok nincsenek kőbe vésve, a jelentkezők létszámától és pontjaiktól függően változhatnak. Ha szeretnétek még többet olvasni az idei felvételi eljárásokról, ide kattintva megtehetitek.
Érettségi vizsganaptár: minden fontos dátum, amit tudni kell
Hamarosan itt az érettségi, már csak két hónapotok van készülni. De meddig is? Összeszedtük, mikor kezdődik és meddig tart a május-júniusi érettségi, és mikor vizsgáztok majd az egyes tantárgyakból. Írásbeli és szóbeli dátumok egy helyen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
