Van ahol 74, 50 vagy 40 ponttal kell kevesebbet elérni, mint tavaly. Ilyen pontokkal kell számolnia azoknak, akik a népszerű alap- és osztatlan képzések valamelyikére jelentkeznek.
Ahogy már írtunk róla, idén is több népszerű szakon húztak központi ponthatárt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek. Persze a ponthatárok nem minden esetben véglegesek, a jelentkezők pontszámai vagy létszáma alapján még ennél is lehetnek magasabbak, vagy akár csökkenhetnek is. Itt nézhetitek meg a teljes listát és a központi ponthatárokat.
Azonban a 2019-es pontszámokhoz képest a 2020-as központi határok több alap- és osztatlan szakon is csökkentek.
Igazságügyi igazgatáson például a tavalyi 424 helyett 2020-ban 350 lett az előzetes ponthatár. Kommunikáció- és médiatudományon 440 helyett 400, lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki szakra 320 helyett 310, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakra 410 helyett 350 pont lett a központi ponthatár idén.
Nemzetközi gazdálkodáson és nemzetközi tanulmányokon is alacsonyabb lett a központi határ: mindkét szakon 400 pontot kell elérni, a korábbi 420 és 455 helyett. Csökkent a mindig népszerű pszichológia előzetes ponthatára is 435-ről 400 pontra.
Ezen felül három osztatlan képzésen is kevesebbet kell összeszedni. Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szokon 420 helyett 400, gyógyszerész szakon 385 helyett 380, jogász képzésen 440 helyett 350 pontot. Ez utóbbi szakon meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is: intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászképzésben - mondta el Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.
A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Felvételizők, figyelem! Ilyenek a 2020-as központi ponthatárok a népszerű szakokon
Milyenek lesznek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon? Itt találjátok a 2020-a listát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
