Már van egy diplomátok, de továbbtanulnátok? Ha mesterképzésre felvételiztek, ezt fontos ismernetek. Mutatjuk a pontszámítási szabályokat és azt, hogy milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket.
A mesterképzésre felvételizők jelentkezési határideje ugyanaz volt, mint az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknél. Ugyanakkor rájuk egészen más szabályok vonatkoznak.
Az MA- vagy MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2020-ban is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdhetik meg tanulmányaikat. Azt azonban, hogy ennél a pontszámításnál mi a szabály, az egyetemek külön-külön határozzák meg, így az iskolák honlapjairól tudtok pontosan tájékozódni.
Maximum tíz pontot kaphattok esélyegyenlőség jogcímen, a többit azonban az egyetemek, főiskolák határozzák meg. Általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga - amely a legtöbb mesterszaknál kötelező - vagy motivációs beszélgetés eredménye is.
Azt, hogy milyen dokumentumokat kérhetnek tőletek a jelentkezés után, itt megnézhetitek.
Ilyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek a jelentkezés után
Bár a jelentkezési időszak véget ért, a felvételizőknek még sok dolguk lesz a következő hónapokban. Milyen dokumentumokat kérhetnek az intézmények a jelentkezőktől? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
