Még nincs nyelvvizsgátok, de a következő hónapokban szeretnétek megszerezni? Meddig kell feltöltenetek, ha azt szeretnétek, hogy ezt pluszpontként számolják el a felvételin? Mutatjuk a részleteket.
Az E-felvételi jelentkezéskor – vagyis február 15-ig – már fel kell tölteni valamennyi, a jelentkezéshez szükséges és rendelkezésre álló dokumentumot.
Abban az esetben, ha most nyelvvizsgáztatok és még nem kaptátok meg a bizonyítványt, vagy majd csak a következő hónapokban teszitek le a vizsgát, a dokumentum feltöltésére a felvételi hiánypótlási időszakának a végéig – azaz 2020. július 9-ig – van lehetőségetek.
Ez a dátum különösen akkor lesz nagyon fontos, ha az utolsó pillanatban nyelvvizsgáztok, ugyanis a sikeres nyelvvizsgátokról a bizonyítványt általában 60 nap alatt adják ki (a vizsgától számítva). Ezért mindenképpen legyetek résen, nehogy lecsúszatok a hiánypótlásról.
Ha külföldön érettségiztek, valamint szereztek oklevelet akkor a hiánypótlást ettől eltérő határidővel, de legfeljebb a besorolási döntést megelőző 8. napig, azaz 2020. július 15-ig tehetitek majd meg.
A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.
Ezeket a dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezési határidőig
Milyen dokumentumokat pótolhattok a felvételi hiánypótlási időszakában? Itt vannak a legfontosabb infók a dokumentumokról.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
