Közzétették az idei keresztféléves felvételi ponthatárait, több mint hatezer felvételiző tudta meg, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.
A ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
Az Oktatási Hivatal január 25-ig a besorolási döntésükről, később a felvételi határozatról küld majd tájékoztatót.
A keresztféléves felvételizők száma 2012 óta most először haladta meg a hatezer főt. Ez volt az utolsó olyan felsőoktatási felvételi lehetősége a diákoknak, amelynek során még nem voltak érvényesek a 2020-as felvételi változásai. Vagyis még kötelező emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak a kiszemelt képzésre a hallgatók, ha arra külön feltételként tényleg nem kötelező érettségi vizsgát emelt szinten teljesíteni.
A keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok további cikkeinket.
Felvételi szigorítás előtt: kihasználták a diákok a keresztféléves felvételi lehetőségét?
A felvételi jelentkezések alapján úgy tűnik, sok felvételiző használta ki a keresztféléves felvételi adta lehetőséget, és megpróbálnak még a szigorítás életbe lépése előtt bejutni egyetemre, főiskolára. Ugyanis megduplázódott a felvételizők száma az alapszakokra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
