Továbbra is komoly probléma az informatikushiány - mit tehetnek az egyetemek?

Sokan hajlandók is fizetni, azért amit itt tanulhatnak - emelte ki a dékán a Pénzcentrumnak adott interjújában. "Látszik, hogy ennek értéke van a hazai piacon", hozzátéve: alapvetően a nappali tagozatos képzéseiken nagy többségben állami ösztöndíjas hallgatók vannak, nagyon kevesen fizetnek tandíjat.

Hogyan lehet bekerülni?

A dékán hangsúlyotta, nem várják el, hogy valaki programozási ismeretekkel, emelt szintű érettségi tudással jelentkezzem, ugyanakkor azt tapasztalják, hogy ezek birtokában sikeresebbek a hallgatók a képzés elején. Az ELTE tapaszalatai szerint a felvettek 70 százaléka rendelkezik ezekkel, de legalább ilyen fontos a matematika, ami egy alapozó tudás. Nem formális követelmény, de örülnek ha hallgatóink emelt matematika-tudással vagy a képzéshez köthető tantárgyból emelt szintű érettségivel rendelkeznek.

De hogyan tovább?

Az alapképzéses hallgatók már a tanulmányaik megkezdése után viszonylag gyorsan állásajánlatot kapnak - modta el az ELTE dékánja. Ez sajnos oda vezethet, hogy sokan idő előtt kiesnek az egyetemről, ez a lemorzsolódás fő oka - tette hozzá. Szerinte a vállalati szféra informatikusszakember-igénye a visszájára fordult, mert túl hamar elvinnék a még a képzési rendszerben részt vevő hallgatókat.

A gyorsan megkeresett pénz minden egyetemista álma, de többek között a jövőbeli fizetés mértéke is amellett szól, hogy a képzést elkezdő hallgatók diplomával zárják az egyetemi tanulmányaikat. A dékán szerint ugyanis már az alapképzésen végzett hallgatók közel 500 ezer forintos fizetéssel tudnak elhelyezkedni. A mesterképzéses hallgatók esetében olyan speciális tudást kaphatnak, mint például a kiberbiztonság, mesterséges intelligencia, önvezető autók szoftverjének a tervezése, amikre a piacon nagyon nagy igény van, és kiemelkedő, prémiumszintű álláslehetőségekhez juthatnak hozzá, akár milliós nagyságrendű fizetéssel.

"Tízből 9 hallgató sikeresen veszi az első félévet és a másodikat is"

Az egyetemen 2016-tól elindítotak egy lemorzsolódáscsökkentő programot, melynek egyik fontos eleme, hogy közösségeket építenek. Kutatások szerint ugyanis egy hallgató sikeres tanulmányai, legalább annyiban függnek attól, hogy megtalálja-e a helyét az egyetemen, megtalálja-e a közösségben azokat, akikkel együtt tud tanulni, mint az, hogy milyen tudást hozott magával. Persze fontos az oktatás színvonala is, hiszen ezek így együtt hatnak - mondta el Horváth Zoltán.

A 2016-ban induló program az első évben az egyharmadára csökkentette azon hallgatók számát - 33 százalékról 10 százalék körüli értékre -, akiknek az első félév nem sikerült. Most tízből 9 hallgató sikeresen veszi az első félévet és a másodikat is. Ez azt jelenti, - magyarázza az informatikai kar dékánja - hogy az első félévben megszerzendő hét érdemjegyből legalább ötöt sikeresen teljesít a hallgatók 90 százaléka, és ezek az évfolyamok lassan eljutnak odáig, hogy diplomát fognak szerezni.

Az gyorstalpaló informatikai képzésekről Horváth Zoltán azt mondta: "nincs igazán jelentős hatásuk. Azt látjuk, hogy egyrészt nem oldja meg a vállalati partnerek problémáit. Sem a hallgatói létszámban, sem az elért eredményben, tudásban nem az, amit a legtöbb partner elvár."

Kiemelte, most ugyan hatalmas igény van kódolási feladatokat megoldó informatikusokra, de a jövőben ez a terület kevésbé lesz érdekes. Ugyanis vannak olyan eszközök, amelyek ezt tökéletesen megoldják. Itt az a kérdés, hogy az adott vállalat milyen szinten és milyen feladatokat old meg. "A legjobbak ma is azokat az eszközöket használják, amik segítik azt, hogy magas absztrakciós szinten lehessen megfogalmazni a megoldást, és garantáltan helyes kód szülessen. Szoftverrel tudunk szoftvert elemezni, és szoftverrel tudunk szoftvert készíteni magas szintű leírásból. Ez a jövő útja, ez az, amiben az egyetemi képzés messze többet nyújt, mint bármilyen gyors tanfolyam."