Nem csak a bizonyítványotokban szereplő eredmények, hanem az érettségin megszerzett pontok is sokat számítanak a felvételin. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak az érettségi pontokra.
Az érettségi pontokat alapvetően két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100–100 pont kapható) - áll a felvételi tájékoztatóban.
Azt, hogy a felvételihez miből kell érettségiznetek, felsőoktatási intézmények a képzési területekre, illetve szakokra vonatkozóan határoztak meg, amit megnézhettek ebben a táblázatban.
Ha egy szakon előírt érettségi követelményként több vizsgatárgy választható – vagyis a megadott vizsgatárgyak között "vagy" szerepel –, az érettségi pontokat legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámítani.
Fontos, hogy az érettségi pontok számításakor az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredményt veszik figyelembe (azaz a középszintű 78% és az emelt szintű 78% ugynaúgy 78 pontot ér), tehát az ötfokozatú skála szerinti érdemjegyeknek ebben az esetben nincs szerepük.
Azt, hogy milyen eredményt kell elérnetek a tavaszi érettségi vizsgákon ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, és hány százalék kell az ötöshöz, itt megnéhetitek.
Felvételi pontszámítás: milyen természettudományos tárgyak számítanak?
A középiskolai eredményekből pontokat számolnak a felvételin. De milyen természettudományos tárgyak érdemjegyeit kell beleszámolni a felvételi pontokba? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Mi a helyzet a régi típusú érettségikkel?
Azok a felvételizők, akik a kétszintű érettségi vizsga bevezetése (vagyis 2005) előtt érettségiztek, nem szerezhettek emelt szintű vizsgát. Ha azonban idén jelentkeznének valamelyik egyetem, főiskola képzésére, ahová felvételi követelmény az emelt szintű érettségi, nem feltétlenül kell újraérettségizniük. Ugyanis a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával kiválthatják az emelt szintű vizsgát.
A "régi érettségivel", vagyis 2005 előtt szerzett érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők érettségi vizsgaeredményeit automatikusan középszintű érettségi vizsgának számítják, az érdemjegyek pedig a következő százalékos értékeknek felelnek meg:
jeles (5): 100%,
jó (4): 79%,közepes (3): 59%,elégséges (2): 39%.Az előző felsőoktatási felvételi eljárások során a 2005 előtt, még nem a többszintű érettségi vizsgarendszerben tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való eddigi megfeleltetését ez a táblázat tartalmazza.
Érettségi 2020: itt van a százalékos eredmények és az osztályzatok listája
Milyen eredményt kell elérnetek a tavaszi érettségi vizsgákon ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, és hány százalék kell az ötöshöz? Itt vannak a számok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
