Ezt tanulják a hallgatók a legnépszerűbb képzéseken - itt vannak a részletek

Milyen képzésekre szeretne bekerülni a legtöbb felvételiző és mit tanulnak a top szakokon? Új cikksorozatunkban megnézzük, a legnépszerűbb képzéseken milyen tárgyakat tanulhattok, milyen szakmai tudást szerezhettek, és hogy milyen végzettséget nyújtanak a frissdiplomásoknak. Itt a 2019-es év utolsó dobogósa, a mérnökinformatikus alapszak.

  • Eduline

A 2019-es általános felvételi eljárásban a harmadik legnépszerűbb alap- vagy osztatlan képzés - a korábban már bemutatott gazdálkodási és menedzsment után és a kereskedelem és marketing alapszak - után a mérnökinformatikus képzés. Tavaly összesen 6500-an jelentkeztek rá, közülük több mint hatezren államilag támogatott képzési formában.

Ezen a szakon a képzési idő hét félév, amiből hat félév a klasszikus egyetemi képzés, egy félév pedig legalább tizenkettő hét összefüggő szakmai gyakorlat, amelyet az intézményen kívül kell elvégeznetek.

Az alapfokozat megszerzéséhez összesen 210 kreditet kell elvégeznie az ide jelentkezőknek. Ami a szakotokhoz kapcsolódó előadásokból és szemináriumokból, szakdolgozat készítésből (15 kredit) és szabadon választható tantárgyakból (10 kredit) áll.

Ez 210 kreditet miből jön össze? 

Természettudományos alapismeretekből - mint például matematika, analízis, algebra -, számításelméletből és algoritmuselméletből, fizikából, egyéb természettudományos ismeretekből összesen 40-45 kreditetek lesz. Gazdasági és humán ismeretekből - mint közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek - 15-25 kreditet gyűjthettek. A szakmai törzsanyag és differenciált ismeretekből - mint rendszertechnika, informatikai rendszerek ismeretéből összesen 100-150 kreditet szerezhettek a 6 félév plusz gyakorlat alatt.

Mire képeznek ezen a szakon?

A képzés célja, hogy olyan mérnökinformatikusok legyenek a hallgatókból, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatokat elvégezni, valamint azok telepítési és üzemeltetési feladatait megoldani.

Milyen nyelvtudás szükséges hozzá?

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Ez nem csak a diploma miatt fontos, hanem a képzés végén az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához is szükségetek lesz a nyelvtudásotokra.

Arról, hogy mire számíthattok frissdiplomás mérnökinformatikusként, bővebben itt olvashattok.

Mit tanulhattok a legnépszerűbb szakokon? Minden infó a kereskedelem és marketing alapképzésről

Milyen képzésekre szeretne bekerülni a legtöbb felvételiző és mit tanulnak a top szakokon? Új cikksorozatunkban megnézzük, a legnépszerűbb képzéseken milyen tárgyakat tanulhattok, milyen szakmai tudást szerezhettek, és hogy milyen végzettséget nyújtanak a frissdiplomásoknak. Itt a 2019-es év második helyezettje, a kereskedelem és marketing alapszak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.