Érettségi 2020: kik tehetnek pótló vagy javítóvizsgát, és mennyit kell fizetni érte?

Mi a pótló, illetve a javító érettségi vizsga, hányszor próbálkozhattok ingyenesen, és mennyit kell fizetni utána? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

A 2020. tavaszi érettségi vizsgákra február 17-ig lehet jelentkezni: ezzel kapcsolatban itt találjátok a legfrissebb információkat.

Javító érettségi vizsgát akkor tehettek, ha önhibátokból nem kezdtetek meg vagy nem fejeztetek be egy rendes, előrehozott, pótló vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsgát, vagy ha egyesre vizsgáztatok. Javító érettségit csak a sikertelen vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni, és minden vizsgarészt meg kell ismételni.

Pótló érettségi vizsgát akkor tehettek, ha fel nem róható okból nem kezdtétek el vagy fejeztétek be a rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő vagy javító érettségi vizsgát. Az igazgató engedélyezheti, hogy még ugyanabban a vizsgaidőszakban vizsgázhassatok. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a kihagyott vagy be nem fejezett írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát kell tennetek (vagyis kétszer szóbeliztek). Ha az adott tárgyból nincs szóbeli - például a középszintű matematika esetében -, az igazgató engedélyezheti, hogy másik vizsgatárgyat válasszatok. Ebben az esetben is szóbelivel pótolhatjátok a már lezárult írásbeli vizsgát. A pótló érettségi vizsgán a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészeket nem kell újból teljesíteni, de dönthettek úgy is, hogy mindent megismételtek.

Fontos, hogy ha egy előrehozott vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsga javító vagy pótló vizsgáját legkorábban csak a rendes érettségi vizsgaidőszakban jelentkezhettek. A vizsga szintjét pótló és javítóvizsga esetén is megváltoztathatjátok.

Mennyit kell fizetni?

Azoknak a vizsgáknak az első javító- és pótló vizsgája ingyenes, amelyeket az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt, tanulói jogviszonyban tettetek. Minden más esetben fizetnetek kell, középszintű vizsga esetén vizsgatárgyanként 24 ezer forintot, emelt szintű esetén 40 ezer forintot. Itt találjátok a részleteket.

A tavaszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Itt vannak a 2020-as emelt szintű érettségi tételek: minden tantárgy egy helyen

Májusban vizsgáztok, és már tudjátok, pontosan milyen tantárgyból szeretnétek emelt szinten érettségizni? Itt vannak a 2020-as emelt szintű tételek magyarból, történelemből, matekból, a természettudományos tárgyakból. Még azoknak is összeállítottunk egy kis segédletet, akik idegen nyelvből szeretnének emelt szintű vizsgát tenni. Itt a teljes lista.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.