Kiknek és mennyit kell fizetni az érettségi vizsgáért? Itt vannak a tudnivalók

A középszintű érettségi vizsgáért 2020-ban 24 ezer forintot, az emelt szintűért 40 ezer forintot kell fizetnetek. Kiknek nem ingyenes a vizsga, és hogyan kell befizetni ezt az összeget?

  • Eduline

Az érettségi vizsgára való jelentkezéshez jelentkezési lapot kell benyújtani - itt olvashattok arról, hogy a különböző vizsgázók ezt hogyan tehetik meg -, a február 17-ei határidőig pedig be kell fizetni a vizsgadíjat is. Feltéve persze, hogy a jelentkező számára nem ingyenes a vizsga.  

Ingyenes az érettségi a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, és térítésmentes az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája.

Térítésmentes továbbá a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni - írja tájékoztatójában az Oktatási Hivatal.

A középszintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként az adott évre érvényes minimálbér 15 százalékát - 2020-ban 24 ezer forintot -, az emelt szintű vizsgáért a minimálbér 25 százalékát - 2020-ban 40 ezer forintot - kell fizetnetek.

Ha kormányhivatalban jelentkeztek, a vizsgadíj befizetését igazoló dokumentumot mellékelni kell a jelentkezési laphoz. Ha egy középiskolában adjátok be a jelentkezést, az intézménynek kell befizetnetek a vizsgadíjat is. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni, a kormányhivatalban kapott csekken vagy átutalással.

A 2020-as tavaszi érettségiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Kötelező emelt szintű érettségi: itt vannak a részletek az ingyenes felkészítőről

Január 20-án indulnak a 2020-as felvételin kötelező emelt szintű érettségire felkészítő ingyenes tanfolyamok, amelyekre tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezők jelentkezhetnek. A magyaron, matekon és történelmen kívül angolból és németből, illetve természettudományos tárgyakból kaphattok segítséget felkészülésben. A jelentkezési határidő január 9.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.