Bár jelentkezni csak februárban lehet majd az érettségire, nem árt tudni, hogy milyen tantárgyakból tehettek emelt szintű vizsgát 2019-ben.
Az emelt szinten is választható tantárgyak teljes listáját az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg - a nehezebb, a felvételin több pontot érő vizsgára csak ezekből a tárgyakból jelentkezhettek. Itt pedig azt nézhetitek meg, hogy jövőre melyik szakokhoz lesz kötelező ezt a szintet választanotok.
A 2019-es írásbeli érettségik május 3-án, a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgákkal kezdődnek, a legtöbb végzőst érintő írásbelikre azonban május 6-ig kell várni, aznap lesz a magyarérettségi.
Itt a lista: ezeken a szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2019-ben
Minden bölcsészettudományi és társadalomtudományi szakhoz kötelező egy emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin is. Lássuk, hogy milyen képzési területen, pontosan melyik szakokhoz kell emelt szintű érettségi 2019-ben - itt a lista. A következő szakokhoz kell emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
