Emlékezetesre sikerült a 2019-es érettségi: kiszivárogtatták a magyar nyelv és irodalom, matematika írásbeli feladatainak egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát. De nem csak itthon akadtak problémák az ide vizsgákkal: Angilában is szivárogtattak.
Vizsgabotrány itthon
A 2019-es magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát „kilopta” a munkahelyéről, majd ismerőseinek kiszivárogtatta egy lajosmizsei nyomda alkalmazottja. Ezután a feladatsorokat apja élettársának adta át, hogy azokat továbbítsa a rokonságba tartozó, érettségiző fiataloknak.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyomdai alkalmazott a bűncselekmény elkövetését elismerte, amely a törvény szerint 1 évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat. Az ügyész a vádlottal szemben felfüggesztett fogház kiszabását, valamint a nyomdai gépmesteri foglalkozástól határozott időre való eltiltását indítványozta.
Vizsgabotrány Angliában
Egy 29 és egy 32 éves férfit letartóztatott a rendőrség Angliában az Edexcel matekvizsga-feladatok kérdéseinek kiszivárogtatása ügyében.
A két férfi egy nappal a matekvizsga előtt – homályos képeket töltött fel a feladatokról a Twitterre. A profil tulajdonosa felajánlotta, hogy azok, akik 70 fontot fizetnek neki, megkapják az egész feladatsort. Ez már a harmadik alkalom, hogy szivárogtatnak, ezért a vizsgabizottság próbál új eszközöket beépíteni a rendszerbe, például minden csomagban elhelyeznek egy mikrochipet, amellyel nyomon tudják követni a feladatlapok mozgását.
Nyomdai alkalmazott szivárogtatta ki a történelemérettségi esszétémáit
A rendőrség azonosította és kihallgatta azt a 40 éves férfit, akitől a gyanú szerint a szerdai történelem érettségit megelőzően kiszivárogtak az esszéfeladatok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
