Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Csütörtökön megjelent a 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztató. Mutatjuk, milyen alapvető feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott szakra.
Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön megjelent a 2020-as felvételi tájékoztató: a jövő szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig jelentkezhettek.
Ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra, több alapvető feltételnek is meg kell felelnetek. Egyrészt rendelkeznetek kell a megfelelő végzettséggel: felsőoktatási szakképzés, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő felsőfokú oklevéllel.
Érettségi követelmények és vizsgák
Ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, jövőre is maximum 500 pontot szerezhettek. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.
Alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén legalább két olyan tárgyból kell érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeznetek, amely beszámítható az érettségi pontokba. Emellett a 2020-as felvételin már minden alap- és osztatlan szakon kötelező legalább egy emelt szintű érettségi: azt, hogy mely szakokon milyen tárgyakból és milyen szinten kell érettségiznetek, itt nézhetitek meg.
A legalább két, az érettségi pontokba beszámítható tárgy követelménye nem vonatkozik azokra a szakokra, amelyeken a gyakorlati vizsga vagy a felsőfokú oklevél alapján számítják a felvételi pontszámot. Az emelt szintű érettségit kiválthatjátok felsőfokú oklevéllel, azokon a képzéseken pedig, amelyeken csak gyakorlati vizsga van, nem kötelező az emelt szintű: ilyenek a művészet és művészetközvetítési szakok, az edző alapképzési szak, valamint az osztatlan művészeti tanárképzés szakjai.
Több képzésen - például a többi osztatlan tanárképzésen vagy a tanító alapképzési szakon - alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsgát írnak elő, amelyekből ugyan pontokat nem számolnak, de ha nem feleltek meg rajtuk, nem kerülhettek be. A vizsgákról a meghirdetett szakoknál, a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában tájékozódhattok.
Minimumpontszámok a különböző szakokon
Ahhoz, hogy bekerüljetek, el kell érnetek a minden szakra érvényes minimumpontszámot is: ez alap- és osztatlan képzés esetén 280 pont, amelyet az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell megszereznetek. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe a többletpontok közül csak az emelt szintű érettségiért járót lehet beszámítani. Mesterképzés esetén 100-ból minimum 50 pontot kell elérnetek.
Ha nem teljesítitek a a felvétel alapvető feltételeit, az összpontszámotok nulla lesz. A felvételi ponthatár az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám alapján alakul majd ki. A ponthatárokat július 23-án húzzák.
Több népszerű alap- és osztatlan szakon a korábbi évekhez hasonlóan előzetes ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozóan: a teljes listát itt találjátok, arról pedig, hogy mely szakokon csökkent a ponthatár, itt olvashattok.
Felvételi 2020: milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szakválasztásnál?
Jövőre szeretnétek felvételizni egyetemre, főiskolára és a megfelelő képzést keresitek? Szempontok és információk, hogy könnyebb legyen a választás.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.