Így számolhattok a 2020-as felvételin: minden tudnivaló a többletpontokról

Összesen hány többletpontot kaphattok a 2020-as felsőoktatási felvételin, és milyen szabályokra kell figyelni? Itt vannak a tudnivalók.

Eduline

A 2020-as felvételin is maximum 500 pontot szerezhettek, ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek. Ebből maximum 100 pont lehet többletpont, amelyet különböző jogcímeken szerezhettek meg. Fontos, hogy ha az összpontszám meghaladná a 100-at, akkor is ennyi a maximum. A többletpontok listáját itt találjátok.

Mivel a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét eltörölték, már az első B2 (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpontot, C1 (felsőfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpontot kaphattok. Nyelvvizsgáért ugyanakkor maximum 40 többletpont jár, akkor is, ha több nyelvvizsgátok van és magasabbra jönne ki az összpontszám.

A pontot csak a szóbeli vagy az írásbeli vizsgáért is megkaphatják azok, akik sajátos nevelési igényük miatt igazoltan nem tudják a komplex típusú nyelvvizsgát letenni. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

Bár egy emelt szintű érettségivel - néhány kivétellel - mindenkinek rendelkeznie kell, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik, már az első vizsgáért is jár az 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, a tárgy az adott szakon kötelező vagy választható, és az emelt szintű érettségi eredményéből számítják az érettségi pontokat. Emelt szintű érettségiért maximum 100 többletpontot kaphattok.

Ha egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számátokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.

A felvételi tájékoztató várhatóan december 19-20-án jelenik meg, a jelentkezési határidő február 15.

A 2020-as felsőoktatási felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Változtak a pontszámítási szabályok: kalkulátor a 2020-as felvételihez
A középfokú nyelvvizsga követelményét eltörölték, a kötelező emelt szintű érettségi viszont megmaradt. Pontszámító kalkulátorunkkal megtudhatjátok, hány pontot szerezhettek a 2020-as felsőoktatási felvételin.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.