Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Mikor sikeres az emelt szintű érettségi, és mikor jár érte többletpont? A két eset nem feltétlenül fedi egymást, ugyanis a sikeres vizsgáért nem biztos, hogy jár a többletpont. Fontos kérdésekre válaszolunk a 2020-as felvételivel és a pontszámításokkal kapcsolatban.
Mikor sikeres az emelt szintű érettségi?
Mi történik, ha a választott szakotokon van előre meghatározott emelt szintű érettségi tantárgy, amiből elmentek vizsgázni, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi?
A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalákok és érdemjegyek a következőek:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),
c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.
Mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért?
Mikor kell figyelni a 45%-ot? A pontosított szabályok szerint, már az első emelt szintű vizsgáért is jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt értek el. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy aki emelt szintű érettségit tesz, automatikusan megkapja az 50 többletpontot is. Itt megnézhetitek, miért.
Mikor jár a nyelvvizsga az érettségiért?
Itt a 60% is mérvadó. Ugyanis, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit is, akkor
a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.
Ebben az esetben az érettségi bizonyítványotok vagy tanúsítványotok ugyanolyan hiteles államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak számít, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvány. Illetve ebben az esetben nem csak a felvételi követelményt teljesíthetitek, hanem 60%-os nyelvi érettségivel a többletpontokat is bezsebelhetitek.
Arról, hogy milyen jogcímen kaphattok többletpontokat, itt olvashattok el mindent.
Felvételi 2020: nem mindenki kaphat többletpontot az emelt szintű érettségiért
Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).