Mikor sikeres az emelt szintű érettségi, és mikor jár érte többletpont? A két eset nem feltétlenül fedi egymást, ugyanis a sikeres vizsgáért nem biztos, hogy jár a többletpont. Fontos kérdésekre válaszolunk a 2020-as felvételivel és a pontszámításokkal kapcsolatban.
Mikor sikeres az emelt szintű érettségi?
Mi történik, ha a választott szakotokon van előre meghatározott emelt szintű érettségi tantárgy, amiből elmentek vizsgázni, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi?
A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalákok és érdemjegyek a következőek:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),c) 33-46% elérése esetén közepes (3),d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.
Mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért?
Mikor kell figyelni a 45%-ot? A pontosított szabályok szerint, már az első emelt szintű vizsgáért is jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt értek el. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy aki emelt szintű érettségit tesz, automatikusan megkapja az 50 többletpontot is. Itt megnézhetitek, miért.
Mikor jár a nyelvvizsga az érettségiért?
Itt a 60% is mérvadó. Ugyanis, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit is, akkor
a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.Ebben az esetben az érettségi bizonyítványotok vagy tanúsítványotok ugyanolyan hiteles államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak számít, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvány. Illetve ebben az esetben nem csak a felvételi követelményt teljesíthetitek, hanem 60%-os nyelvi érettségivel a többletpontokat is bezsebelhetitek.
Arról, hogy milyen jogcímen kaphattok többletpontokat, itt olvashattok el mindent.
Felvételi 2020: nem mindenki kaphat többletpontot az emelt szintű érettségiért
Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
