Érettségi kisokos: itt vannak az idei pontozási és osztályzási szabályok

Ma spanyol nyelv, fizika, ének-zene és művészettörténet érettségikkel véget érnek az őszi érettségi írásbeli vizsgái. Itt nézhetitek meg az idei pontozási és osztályzási szabályokat.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a a kijavított dolgozatokra és a fellebbezésre. Most azt szedtük össze, milyen osztályzási szabályok vannak az idei őszi érettségi vizsgáin. A középszintű érettségi vizsgán az elégséges osztályzathoz legalább 25 százalékot kell elérnetek, ugyanakkor az írásbelin és szóbelin is legalább 12-12 százalékot kell szereznetek. Jeles osztályzatot 80 százalékos eredménytől kaphattok.

Emelt szinten a ketteshez szintén 25 százalék kell, és itt is érvényes az a szabály, hogy külön-külön az írásbelin és a szóbelin - az idegen nyelvi érettségi vizsgán pedig mind az öt vizsgarészből - is el kell érnetek 12 százalékot. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kell megszereznetek. 

Itt vannak a pontos százalékok és osztályzatok középszinten:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

és emelt szinten:

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Mikor lesznek a szóbelik?

Emelt szintű vizsgákat november 7. és 11., a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják. Az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt nézhetitek meg.

Őszi érettségi kisokos: így nézhetitek meg a kijavított dolgozatokat

A héten véget ér a 2019-es őszi érettségi szezon. Most összeszedtük a legfontosabb szabályokat a kijavított dolgozatokról és a fellebbezésről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.