Holnap lesz az őszi történelemérettségi, de melyik atlaszt lehet használni a vizsgán? Mutatjuk, pontosan melyik típusút vihetitek magatokkal az írásbelire, szóbelire.
A történelmi atlaszt a közép- és az emelt szintű írásbelire nektek kell vinnetek, a szóbelin azonban majd az intézmény biztosítja, ahol vizsgáztok. Fontos, hogy emelt szinten csak az írásbeli második részének megoldásához használhatjátok.
Ezenkívül az sem mindegy, hogy pontosan milyen típusú atlasz van nálatok, az Oktatási Hivatal korábban nyilvánosságra hozta, melyik atlaszokat lehet használni segédeszközként. Ezek kizárólag „az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz” lehet, vagyis a következők:
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903 (1. kiadás, 2015) ISBN 978-963-682-880-6
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/1 (1. átdolgozott kiadás, 2016) ISBN 978-963-436-002-5- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2 (1. kiadás, 2017) ISBN 978-963-436-159-6A 2019-es őszi érettségiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Őszi érettségi: ilyen lesz a közép- és az emelt szintű vizsga történelemből
Több mint tízezren tesznek vizsgát a pénteken kezdődő őszi érettségi időszakban. Megnéztük, mire számíthatnak azok, akik történelemből adnak számot a tudásukról: részletek a vizsgákról és a pontozásról.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
