Október 11-én, a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgával kezdődik az őszi érettségi. A leghatékonyabban a korábbi vizsgaidőszakok feladatsorainak megoldásával tanulhattok - mutatjuk, hol találjátok őket.
Az október-novemberi vizsgaidőszakban az emelt szintű szóbeli érettségiket 2019. november 7. és 11. között, a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják - az összes vizsga dátumát itt nézhetitek meg.
A felkészülés egyik legjobb módja az, ha a korábbi évek feladatsorait oldjátok meg, mivel így nem csak a tananyagot, hanem magát a vizsgázást is gyakorolhatjátok. A feladatsorokat és a megoldókulcsokat 2005-től kezdődően itt, az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.
A tárgyak részletes vizsgakövetelményeit, a vizsgák leírását és pontozási szabályait itt nézhetitek meg, a 2019. október-novemberi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagait pedig itt találjátok.
Az érettségizőknek a közép- és az emelt szintű vizsgákon is legalább 25 százalékot kell elérniük az elégséges osztályzathoz, de 12 százalékot az írásbelin és a szóbelin, illetve az idegen nyelvi vizsgán mind az öt vizsgarészből is teljesíteni kell. Az ötöshöz középszinten 80, emelt szinten 60 százalékos eredményre van szükség. A részleteket itt találjátok.
Milyen segédeszközöket használhattok az érettségin? Itt a "legális puskák" listája
Hamarosan kezdődnek az őszi érettségi vizsgák: összegyűjtöttük azokat a "legális puskákat", amelyeket a különböző tárgyak feladatlapjainak megoldásához, illetve a szóbeliken használhattok, közép- és emelt szinten.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
