Fontos határidő jár le pár nap múlva: így jelentkezhettek az őszi érettségire

Szeptember 5-ig jelentkezhettek az októberi és novemberi érettségi vizsgákra - itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

Ősszel az érettségizők rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgát tehetnek, előrehozott vizsgára most nem lehet jelentkezni.

Az őszi vizsgaidőszakban a kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek érettségiket. Azok, akiknek nincs tanulói jogviszonyuk vagy szakképző évfolyamon tanulnak (függetlenül attól, hogy van-e már érettségi bizonyítványuk), a kormányhivatalokban tudnak jelentkezni a vizsgákra - ehhez a jelentkezési lapot itt találjátok, a kormányhivatalok elérhetőségeit pedig itt nézhetitek meg.

Azok, akik jelenleg középiskolában vagy szakképzési centrumban tanulnak, a kiválasztott vizsgaszervező középiskolában szerezhetik be és adhatják le a jelentkezési lapot - ezek listáját itt találjátok.

Arról, hogy kinek és mennyit kell fizetnie az októberi-novemberi érettségi vizsgákért, itt olvashattok.

Idén az őszi érettségi vizsgaidőszak október 11-től november 22-ig tart. Az írásbeli vizsgákat október 11. és 25. között tartják. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 7. és 11., a középszintű szóbelik november 18. és 22. között lesznek.

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Itt van a vizsganaptár

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Mikor tartják az írásbeli és a szóbeli vizsgákat? Itt találjátok a vizsganaptárat.

A jelentkezés menetéről részletes tájékoztatókat találtok az Oktatási Hivatal honlapján. Azt, hogy mely történelmi atlaszokat használhatjátok az őszi vizsgákon, itt nézhetitek meg.

A 2019-es őszi érettségiről itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.