Idén közigazgatási pert kell indítania annak a felsőoktatásba jelentkezőnek, aki szerint az Oktatási Hivatal (OH) besorolási döntése jogsértő.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
A besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthattok az Oktatási Hivatal mint alperes ellen.
Hova kell benyújtani a fellebbezést?
A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani – E-felvételi felületén, vagy az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy postai úton (3 példányban) a 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímre.
Fontos, hogy keresetlevelet az Oktatási Hivatal által elkövetett jogszabálysértés esetén lehet benyújtani, annak pontos megjelölése mellett - írja a Felvi.
Így húzzák meg a ponthatárokat az egyetemi-főiskolai felvételin
Több mint 112 ezer felvételizőre várnak feszült pillanatok ma este: este nyolckor kihirdetik a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait. De hogyan húzzák meg a ponthatárokat, és mit jelent, ha egy szakon extrém magas a limit?
Mikor jön a besorolási döntés?
Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetővé válásáról pedig elektronikus levélben értesít benneteket legkésőbb 2019. augusztus 5-ig.
A hivatalos iratok (pl. besorolási döntés) az elektronikus rendszer szerint igazolt átvétel napján számítanak kézbesítettnek (azaz amikor megnyitjátok/letöltitek). Ha ez nem történik meg, az iratokat az Oktatási Hivatal általi megküldését követő ötödik napon átvettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
Felvételi kisokos: mi van a besorolási döntésben és mikor érkezik?
Pénteken véget ért a felvételi ügyintézési időszaka, már csak a ponthatárok vannak hátra július 24-én. De mi les ezután, mikor jön a besorolási döntés és hol értesítenek az eredményről? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Fontos, hogy a besorolási döntés ellen a továbbiakban már nem lehet fellebbezni az oktatásért felelős miniszterhez, kizárólag közigazgatási per indítható - írja a Felvi.
Az alkalmassági vizsga, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga, a gyakorlati vizsga eredményével vagy a felsőoktatási intézmény felvételi döntésével, kapcsolatos jogorvoslattal nem az Oktatási Hivatalhoz, hanem az adott felsőoktatási intézmény vezetőjéhez lehet fordulni írásban benyújtott jogorvoslati kérelemmel, a felsőoktatási intézmény által meghatározott módon - írják.
Ennek részleteit a felsőoktatási intézmények szabályzatai tartalmazzák, amelyeket az intézményi honlapokon, illetve a vizsgák helyszínén lehet megismerni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
