Június 17-én megkezdődtek a középszintű szóbeli érettségi vizsgák, amelyek egészen 28-áig tartanak. Ajánlunk néhány hasznos tippet, amelyet jó, ha megfogadtok a vizsgán.
Átgondoltan, nyugodtan
Tételhúzás után inkább többször olvassátok el a feladatot, gondoljátok át, hogy pontosan mi a feladat (milyen témáról van szó, miről akartok feltétlenül beszélni), ne kapkodjatok.
Felépített kidolgozás
Általában fél órátok van egy tétel kidolgozására, ami valójában rengeteg idő - bőven elég ahhoz, hogy átgondoltan (például nem túl hosszú, de lényeges bevezetéssel) felépítsétek, hogy miről fogtok beszélni.
Jól érthetően és logikusan
A történelem és magyar nyelv és irodalom vizsgánál egyaránt számít a logikus gondolatmenet, a rendszerezés és lényegkiemelés, de a megfelelő szókincs, szóhasználat is ugyanilyen mérvadó szempont. Jól érthetően, tagolt mondatszerkesztéssel feleljetek.
Ne csak a tananyagra gondoljatok
Habár a történelem vizsgánál nem fontos szempont (sőt, inkább kerülendő), az irodalomnál pontot ér az önálló véleménykifejtés, gondolatgazdaságra. Ne csak a tárgyi tudásra fókuszáljatok, gondoljátok végig, esetleg ki tudjátok-e egészíteni valamilyen plusz aktuális ténnyel, eseménnyel a tételt, ugyanis sokat jelent a tájékozottság.
Menjetek tovább
Ha nem jut eszetekbe egy konkrét szó vagy fogalom akár a történelem, magyar vagy éppen az idegen nyelvi érettségin, ne álljatok meg, menjetek tovább, írjátok körül, vagy ha lehetséges, gondolkozzatok szinonimákban (főleg idegen nyelvi érettségi esetében).
Ébernek lenni
Ahogyan az írásbelire, úgy a szóbeli vizsgára is vigyetek magatokkal csokit, szőlőcukrot és sok-sok vizet - de tollból is inkább legyen nálatok több a tételkidolgozáshoz.
Magabiztosság
Végezetül egy mindig érvényes tanács: ha nem is vagytok kifejezetten jó előadok vagy biztosak a tudásotokban, higgyetek magatokban, és abban, hogy jól el tudjátok mondani, amit szeretnétek, adjátok elő a tételt.
Mi történik, ha semmit sem tudtok mondani a kihúzott tételről az érettségin?
Hány pontot szerezhet a szóbeli érettségin az a vizsgázó, aki póttételt húz? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
