Érettségizők, figyelem! Így kalkulálhattok a pontjaitokkal, itt vannak a szabályok

Habár sokaknak még hátra van a szóbeli, hamarosan mindenkinek meglesznek a végleges érettségi eredményei. De hogyan lesznek a százalékokból érdemjegyek? Itt nézhetitek meg a szabályokat.

  • Eduline

A középszintű matek kivételével - ahol, mint korábban írtuk, jó esetben nem kell szóbeliznetek, így maximum 100 pontot szerezhettek - a maximálisan szerezhető pontszám 150, az érettségi bizonyítványba az ebből számított százalékos eredmények kerülnek be. Emelt szintű érettséginél pedig 45 százalék fölött jár a tantárgyanként 50 pluszpont.

A kettes alsó határa 25 százalék, amelyet úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is legalább 12-12 százalékot szereztek - azaz hiába volt akár 30 százalékos az írásbeli, ha a szóbelin csak 11 százalékot szereztek, az nem elég a ketteshez.

Érettségi 2019: itt vannak az osztályzási és pontozási szabályok

Ha már belekezdtetek a pontszámolgatásba, akkor a következő táblázatok biztosan nagy hasznotokra lesznek. Hány pontot ér a közép- vagy az emelt szintű szóbeli? Összegyűjtöttük a legfontosabb számokat és százalékokat.

Itt vannak a középszintű érettségi százalékai:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Itt nézhetitek meg az emelt szintű szabályokat:

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan oszlik meg a pont az írásbeli és a szóbeli vizsga között, akkor itt megnézhetitek az összes tantárgy szabályait.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.