Érettségi 2019: itt vannak az osztályzási és pontozási szabályok

Ha már belekezdtetek a pontszámolgatásba, akkor a következő táblázatok biztosan nagy hasznotokra lesznek. Hány pontot ér a közép- vagy az emelt szintű szóbeli? Összegyűjtöttük a legfontosabb számokat és százalékokat.

  • Eduline

Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?

Az alábbi két táblázatban a kötelező tantárgyakra közép- és emelt szinten adható maximális pontszámokat találjátok. Ha valamelyik választható tantárgyra vagytok kíváncsiak, az Oktatási Hivatal honlapján, a vizsgák leírásában nézhetitek meg az arra vonatkozó pontozási szabályokat.

Középszintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
magyar nyelv és irodalom

I. feladatlap: szövegértés, érvelés vagy

gyakorlati szövegalkotás: 50 pont

II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás:

műértelmezés vagy összehasonlítás: 40 pont

(+ helyesírás: 8 pont, íráskép: 2 pont)

50 pont
matematikaI. rész: 30 pontII. rész: 70(50 pont)
történelemrövid feladatok: 50 pontesszék: 50 pont50 pont
idegen nyelvolvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 ponthallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont33 pont

A középszintű matek érettségin csak akkor kell szóbelire mennetek, ha az írásbelin nem értétek el a kettes határát, a 25 pontot, de legalább 12 pontot sikerült szereznetek - 12 pont alatt ugyanis biztosan megbuktatok. Emelt szinten viszont matekból is van szóbeli.

Emelt szintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
magyar nyelv és irodalom

Szövegértési és nyelviirodalmi

műveltségi feladatsor: 40 pont

(+ helyesírás: 8 pont, íráskép: 2 pont)

Szövegalkotási feladatok:

műértelmező szöveg és reflektáló szöveg: 50 pont

50 pont
matematikaI. rész: 51 pontII. rész: 64 pont35 pont
történelemrövid feladatok: 50 pontesszék: 50 pont50 pont
idegen nyelvolvasott szöveg értése: 30 pont; nyelvhelyesség: 30 ponthallott szöveg értése: 30 pont; íráskészség: 30 pont30 pont

Hogyan lesz ebből osztályzat?

A középszintű matek kivételével - ahol, mint írtuk, jó esetben nem kell szóbeliznetek, így maximum 100 pontot szerezhettek - a maximálisan szerezhető pontszám 150, az érettségi bizonyítványba az ebből számított százalékos eredmények kerülnek be. Emelt szintű érettséginél pedig 45 százalék fölött jár a tantárgyanként 50 pluszpont.

A kettes alsó határa 25 százalék, amelyet úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is legalább 12-12 százalékot szereztek - azaz hiába volt akár 30 százalékos az írásbeli, ha a szóbelin csak 11 százalékot szereztek, az nem elég a ketteshez.

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Ezeken a szakokon csökkentették az előzetes ponthatárokat: itt a lista

Idén is több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt megnézhetitek, pontosan melyik szakoknak változott az előzetes követelménye.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.