Túl nehéznek tartják a mai matekérettségit, petíciót indítottak

Pár óra alatt több mint hatezren írták alá azt a petíciót, amelyet érettségizők indítottak, szerintük ugyanis a mai középszintű matekérettségi nehézsége meghaladta a középszintet, ezért a ponthatárok csökkentését kérik.

  • Eduline

Update: Reagált az Oktatási Hivatal a matekérettségis petícióra: nem lesz változtatás

Ahogy arról korábban beszámoltunk, sok érettségiző túlságosan nehéznek találta a középszintű matekérettségi második, hosszabb feladatokból álló részét. Az Eduline-olvasók közül többen azt írták, míg az első rész „gyanúsan könnyű volt”, gyorsan meg lehetett válaszolni a kérdéseket, magas pontszámot lehetett elérni.

A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.

Az emelt szintű matekérettségi javítókulcsát pedig innen tölthetitek le.

A második – hosszú, összetett feladatokból álló – részt azonban sokan kifejezetten nehéznek tartották. Petíció is indult, amelyet néhány óra alatt több ezren aláírtak, ebben azt kérik, hogy a matekérettségi nehézsége miatt vigyék lentebb a ponthatárokat.

Igaz, a felsőoktatási felvételin nem az érdemjegyek, hanem az érettségin elért százalékok számítanak.

A matekérettségi összes feladatának megoldása egy helyen

Elképzelhető, hogy az ötletet a német diákok akciója adta. Németországban tüntetnek a végzősök a nehéz matekérettségi miatt, a tiltakozás egy online petícióval indult, amelyben a diákok azt kérték, hogy az írásbeli érettségi értékelését igazítsák a feladatok nehézségéhez - erről az Index számolt be kedd délelőtt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.