Kiváló novellát kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint, aki a József Attila- és a Radnóti Miklós-vers összehasonlításáról szóló feladatot is értékelte.
„Egy mindenki által ismert alapkölteményről van szó, József Attila egyik korai művéről, amely egyes szám első személyű, tehát a beszélő erőteljes jelenléte figyelhető meg a versben – ennek ellenére a természeti elem kitüntetett pozícióban van” – mondta az összehasonlító elemzés feladatáról Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részének egyik feladata József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című művének összehasonlító értelmezése.
A szaktanár kiemelte: József Attila versében a kert a biztonság, a gondviselés, a menedék motívumaként jelenik meg, ezzel szemben állítja a mű a pusztulást. Kitért arra is, hogy ütemhangsúlyos költeményről van szó, alliterációkat is tartalmaz, a hangzás alapvetően vidám.
Ezek a tegnapi emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai
Az Oktatási Hivatal közzétette a tegnapi emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldókulcsát. Itt nézhetitek meg, a helyes válaszokat.
Radnóti Miklós költeményében – emelte ki a szaktanár – bonyolultabb a beszélői megszólalásmód, ugyanis az egyes szám első személy mellett az önmegszólítás is megjelenik. „A megjelenített természeti képekben az értékvesztés pillanatának vagyunk a szemtanúi, megjelenik a fény-sötétség motívum, amely szintén az elmúlást erősíti fel. A József Attila-verssel szemben itt referenciális elemek is vannak, amelyek a történeti kontextust is megjeleníthetik” – magyarázta, hozzátéve: összességében mindkét költemény posztromantikus képekből építkezik – virágmotívum, kerttoposz, fényszimbolika.
Magyarérettségi: hogyan kellett megoldani az érveléses feladatot?
Itt van a középszintű magyarérettségi gyakorlati szövegalkotás feladatrészének megoldása.
Itt nézhetitek meg az összehasonlító elemzés megoldását.
Itt van a középszintű magyarérettségi műelemző feladatának megoldási javaslata.
„A diákokat nem érhette kellemetlen meglepetés”
„Ez a Mándy-novella nem a törzsanyag része, de a gimnáziumi oktatásban a Mándy-életmű kitüntetett helyen szerepel, vagyis a diákokat nem érhette kellemetlen meglepetés. Korrekt értelmezési irányokat szab meg a feladat: be kell mutatni az anya-fiú kapcsolat sajátosságait és az elbeszélés módját, poétikáját, az összegzésben pedig arra kell rámutatni, hogy az elbeszélésmód poétikája hogyan segít megérteni az anya-fiú kapcsolatot” – mondta a novellaelemzésről Szabó Roland, hozzátéve: a beszélő a történéseket kívülről rögzíti, de nagyon aprólékosan. „Sok a párbeszédes rész, az anya-fiú kapcsolat a párbeszédekben előrehaladva bontakozik ki, ezt erősíti az elbeszélő kommunikációja” – magyarázta.
Az anya-fiú viszonyra enged következtetni a beszélgetésük mellett a testi érintés, „ám ami a legnagyobb poétikai bravúr ebben a novellában, amikor az elbeszélő a fény és az rányék váltakoztatásával érzékelteti a két szereplő kapcsolatának a dinamikáját – a fiú visszavonul a sötétbe, majd kijön a fényre. Ezek a momentumok azt is érzékeltetik, hogy egymás megértésén vagy meg nem értésén alapul a kapcsolatuk, és ennek függvényében változik”. A novella társadalmi meghatározottságot is közvetít, az elvtárs-elvtársnő kifejezés a kommunista diktatúra jelenlétére utalnak, „a novella zárlata arra is rávilágít, hogy az önálló személyiséget mennyire meg tudja bomlasztani az a társadalmi környezet, amely körbeveszi őket”.
A szaktanár szerint kiváló novelláról van szó, „nagyon jól lehet elemezni, ám ügyelni kell a problémák felvetésére, tehát a szereplők viszonyrendszerére, az elbeszélés poétikájára.
Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!
Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
