Milyenek a pontozási szabályok a magyarérettségin?

Hány pontot szerezhettek a magyarérettségin? Hogyan oszlanak el a pontok a vizsgarészek között, milyenek a pontozási szabályok közép- és emelt szinten?

  • Eduline

A középszintű magyarérettségi pontozási szabályai

Középszinten a magyar nyelv és irodalom érettségin összesen 150 pontot szerezhettek – 100 pontot az írásbelin és 50 pontot a szóbeli vizsgán. Az írásbeli feladatsor első részében a szövegértésre és az érvelésre 50 pontot kaphattok – az előbbi 40, az utóbbi 10 pontot ér.

A második feladatsorban a műértelmező szövegalkotással maximum 40 pontot szerezhettek: a tartalmi minőség 25 pontot, a szövegszerkezet 5 pontot, a stílus és a nyelvhelyesség pedig 10 pont ér. Az írásbelin 8 pontot kaphattok a helyesírásért, valamint 2 pontot az igényes írásképért. 

Hogyan írjunk jó érvelést a középszintű magyarérettségin?

Hogyan érdemes nekikezdeni az érvelési szöveg megírásának a középszintű magyarérettségin? Erről kérdeztük a fővárosi Szent István Gimnázium szaktanárát.

A szóbeli vizsgán maximum 50 pontot lehet szerezni. Az irodalmi tétel kifejtésére 25 pont, a nyelvtanra 10 pont, a két felelet nyelvi minőségére pedig 15 pont jár.

Az emelt szintű érettségi pontozási szabályai

Az emelt szintű magyarérettségin szintén 100 pontot ér az írásbeli vizsga. A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorra maximum 40 pontot kaphattok. A műértelmezés 30 pontos – a tartalomra 15 pont, a szövegszerkezetre 5 pont, a stílusra és a nyelvhelyességre pedig 10 pontot kaphattok.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

A reflektáló szövegalkotásra összesen 20 pontot kaphattok – a tartalom, a problémaérzékenység, a gondolatmenet, illetve a stílus és nyelvhelyesség is 5-5 pontot ér. A középszintű érettségihez hasonlóan itt is 8 pont jár a helyesírásért, 2 pont pedig az írásképért.

A szóbeli vizsga értékelése megegyezik a középszintű pontozási rendjével, így összesen az írásbelin és a szóbelin emelt szinten is 150 pontot érhettek el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.