Hány pontot szerezhettek a magyarérettségin? Hogyan oszlanak el a pontok a vizsgarészek között, milyenek a pontozási szabályok közép- és emelt szinten?
A középszintű magyarérettségi pontozási szabályai
Középszinten a magyar nyelv és irodalom érettségin összesen 150 pontot szerezhettek – 100 pontot az írásbelin és 50 pontot a szóbeli vizsgán. Az írásbeli feladatsor első részében a szövegértésre és az érvelésre 50 pontot kaphattok – az előbbi 40, az utóbbi 10 pontot ér.
A második feladatsorban a műértelmező szövegalkotással maximum 40 pontot szerezhettek: a tartalmi minőség 25 pontot, a szövegszerkezet 5 pontot, a stílus és a nyelvhelyesség pedig 10 pont ér. Az írásbelin 8 pontot kaphattok a helyesírásért, valamint 2 pontot az igényes írásképért.
Hogyan írjunk jó érvelést a középszintű magyarérettségin?
Hogyan érdemes nekikezdeni az érvelési szöveg megírásának a középszintű magyarérettségin? Erről kérdeztük a fővárosi Szent István Gimnázium szaktanárát.
A szóbeli vizsgán maximum 50 pontot lehet szerezni. Az irodalmi tétel kifejtésére 25 pont, a nyelvtanra 10 pont, a két felelet nyelvi minőségére pedig 15 pont jár.
Az emelt szintű érettségi pontozási szabályai
Az emelt szintű magyarérettségin szintén 100 pontot ér az írásbeli vizsga. A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorra maximum 40 pontot kaphattok. A műértelmezés 30 pontos – a tartalomra 15 pont, a szövegszerkezetre 5 pont, a stílusra és a nyelvhelyességre pedig 10 pontot kaphattok.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.
Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.
A reflektáló szövegalkotásra összesen 20 pontot kaphattok – a tartalom, a problémaérzékenység, a gondolatmenet, illetve a stílus és nyelvhelyesség is 5-5 pontot ér. A középszintű érettségihez hasonlóan itt is 8 pont jár a helyesírásért, 2 pont pedig az írásképért.
A szóbeli vizsga értékelése megegyezik a középszintű pontozási rendjével, így összesen az írásbelin és a szóbelin emelt szinten is 150 pontot érhettek el.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
