Mégsem halasztják el a felvételi szabályok szigorítását, már jövőre kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez.
Kedden a Magyar Hírlap értesülése alapján mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.
A hvg.hu megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi igaz a hírből, ám sajnos a tárca rossz hírrel szolgált a halasztásban reménykedő középiskolásoknak.
„Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület” – írta az Emmi.
Sok részletszabály hiányzik
Ahogyan arra egy korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, sem a felvételi rendelet, sem a felvételi tájékoztató kiegészítése nem válaszol számos, a diákok fakultációválasztása és nyelvvizsga-felkészülése miatt fontos kérdésre. Többen kíváncsiak arra, hogy számíthatnak-e többletpontokra azok a középiskolások, akik nem B2-es, hanem C1-es nyelvvizsgával vágnak neki a 2020-as felvételinek – így ugyanis nem csak a minimumfeltételt teljesítették. „És ha ugyanabból az idegen nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is teszek, akkor mind a két feltételt teljesítem?” – tett fel egy másik kérdést egyik olvasónk. Egy középiskolai tanár jelezte: az sem egyértelmű, mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik az emelt szintű nyelvi érettségin legalább 60 százalékos eredményt érnek el, amely egyenértékű a középfokú, komplex nyelvvizsgával. Ezzel teljesíthette a felvételi alapkövetelményét? – kérdezte. Hozzátette: ezeket a részszabályokat a következő napokban meg kellene tudni ahhoz, hogy a tizenegyedikes diákok felelősen tudjanak jelentkezni az idei előrehozott érettségire.
Jön a 2020-as felvételi szigor, de sok kérdésre még mindig nem kaptak választ a diákok
Jövőre átalakul a felvételi rendszer, de a középiskolások még mindig nem tudják, milyen részszabályok alapján kaphatnak majd többletpontokat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
