Mégsem halasztják el a felvételi szabályok szigorítását, már jövőre kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez.
Kedden a Magyar Hírlap értesülése alapján mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.
A hvg.hu megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi igaz a hírből, ám sajnos a tárca rossz hírrel szolgált a halasztásban reménykedő középiskolásoknak.
„Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület” – írta az Emmi.
Sok részletszabály hiányzik
Ahogyan arra egy korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, sem a felvételi rendelet, sem a felvételi tájékoztató kiegészítése nem válaszol számos, a diákok fakultációválasztása és nyelvvizsga-felkészülése miatt fontos kérdésre. Többen kíváncsiak arra, hogy számíthatnak-e többletpontokra azok a középiskolások, akik nem B2-es, hanem C1-es nyelvvizsgával vágnak neki a 2020-as felvételinek – így ugyanis nem csak a minimumfeltételt teljesítették. „És ha ugyanabból az idegen nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is teszek, akkor mind a két feltételt teljesítem?” – tett fel egy másik kérdést egyik olvasónk. Egy középiskolai tanár jelezte: az sem egyértelmű, mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik az emelt szintű nyelvi érettségin legalább 60 százalékos eredményt érnek el, amely egyenértékű a középfokú, komplex nyelvvizsgával. Ezzel teljesíthette a felvételi alapkövetelményét? – kérdezte. Hozzátette: ezeket a részszabályokat a következő napokban meg kellene tudni ahhoz, hogy a tizenegyedikes diákok felelősen tudjanak jelentkezni az idei előrehozott érettségire.
Jön a 2020-as felvételi szigor, de sok kérdésre még mindig nem kaptak választ a diákok
Jövőre átalakul a felvételi rendszer, de a középiskolások még mindig nem tudják, milyen részszabályok alapján kaphatnak majd többletpontokat.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
