Hamarosan minden kiderül, ugyanis a 2019 februárjában induló képzések ponthatárait várhatóan január 24-én hirdetik ki.
A pontszámítás alapját a dokumentummal megfelelően igazolt és feldolgozott eredmények, valamint a közhiteles nyilvántartásokból kapott információk képezik. A 2019. január 10-ig leadott kérelmek és benyújtott dokumentumok feldolgozása folyamatosan zajlik, egészen a január 24-i ponthatár-megállapítás előtti napokig.
Fontos, hogy a felvételi összpontszámok a feldolgozottság függvényében alakulnak. Így ha egy újonnan feldolgozott dokumentum hatással van az összpontszámotokra, a változás azonban csak a dokumentum feldolgozását követő napon jelenik meg a pontszámban.
Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre úgynevezett besorolási döntést hoz, erről pedig elektronikus levélben értesíti a jelentkezőket legkésőbb 2019. január 25-ig.
Itt a teljes lista: ilyenek voltak a ponthatárok az előző években a keresztféléves felvételin
Milyen pontokkal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre és főiskolákra? Itt megnézhetitek az előző évek keresztféléves felvételi ponthatárait.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
