Felvételi pontszámítás: hogyan működik a duplázás?

Hányféleképpen lehet a felvételi pontszámmal kalkulálni? Mi az a duplázás? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Kétféle módja van a felvételi pontok kiszámításának. Az első, mikor az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont).

A másik mód, népszerű nevén a duplázás az érettségi pontok kétszeresét jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). Így szintén elérhető a maximális 500 pont.

Ki dönti el, hogy melyik verzió alapján tevődnek össze a pontok?

A felvételiző pontszámát automatikusan a számára legkedvezőbb módon számolja ki a felvételi rendszer. Így nem kell azon agyalnotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogy hogyan lenne a legjobb.

Itt vannak a 2019-es szabályok: ezek a középiskolai jegyek is számítanak a felvételin

A felsőoktatási felvételin maximum 500 pontot szerezhettek - ebből 100 pontot érnek a középiskolai jegyek. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett azonban valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelembe veszik a felvételin.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.