Felvételi 2011: ennyien jutottak be az ingyenes egyetemi és főiskolai szakokra

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők kétharmadát felvették az idén, az egyetemre, főiskolára bekerült csaknem 98 ezer diák 75 százaléka államilag támogatott, míg 25 százaléka költségtérítéses képzésben tanulhat majd - közölték a jelentkezéseket értékelő pénteki, budapesti sajtótájékoztatón.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta: mintegy 53 ezren kerültek be államilag támogatott képzésekre, és majdnem ugyanennyien tanulhatnak majd költségtérítéses formában. Kiemelte, hogy műszaki és természettudományos képzésre nagyjából ugyanannyi hallgatót vettek fel, mint az előző évben.

A 2011-es felvételi ponthatárokat itt nézheted meg

A felvételi pontszámító kalkulátorral itt ellenőrizheted a pontszámodat

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke hozzátette: az átlagos felvételiző átlagteljesítménye 352 pontról 354 pontra nőtt az idei évben. A legnépszerűbb intézmény a felvettek számát tekintve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

Akik most nem kerültek be egyetlen, általuk megjelölt helyre sem, illetve nem vettek részt az eljárásban, azok a pótfelvételin próbálkozhatnak; erre a jelentkezési határidő augusztus 9.

MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.