Felvételi ponthatárok 2011: minden eddigi rekordot megdöntött a Corvinus

Kitűnő tanulmányi eredmény, nyelvvizsga és emelt szintű érettségi nélkül egyetlen felvételiző sem juthatott be idén a Budapesti Corvinus Egyetem legnépszerűbb képzéseire. Itt húzták az ország legmagasabb ponthatárait, a csúcstartó 2011-ben is a nemzetközi gazdálkodás lett, ahova 463 pont alatt senkit nem vettek fel.

  • Eduline
Több mint 4800-an jelölték meg első helyen a Budapesti Corvinus Egyetem államilag finanszírozott alapszakjait, ezzel megszerezte az ötödik helyet a 2011-es felvételi legnépszerűbb intézményeinek listáján – csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni és a szegedi egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem előzte meg.

A 2010-es csúcstartó, a nemzetközi gazdálkodás idén is tarolt: míg tavaly 462 pontra volt szükségük a Corvinus képzését választó diákoknak, idén már 463-ra. A második és harmadik legmagasabb ponthatárt a gazdálkodási és menedzsment (457 pont), valamint a nemzetközi tanulmányok szakon (453 pont) húzták – ez utóbbihoz 2010-ben még jóval több, 461 pont kellett.

A 2011-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg.

Top 10 - ezek voltak az ország legmagasabb ponthatárai 2011-ben

KépzésIntézményPonthatárFelvett hallgatók száma
nemzetközi gazdálkodásBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar463117 fő
gazdálkodási és menedzsmentBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar457132 fő
nemzetközi tanulmányokBudapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar453141 fő
kereskedelem és marketingBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar45175 fő
turizmus-vendéglátásBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar45141 fő
pénzügy és számvitelBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar451126 fő
alkalmazott közgazdaságtanBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar45154 fő
kommunikáció és médiatudományBudapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar45121 fő
emberi erőforrásokBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar44919 fő
gazdaságelemzésBudapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar44932 fő

Kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel, alkalmazott közgazdaságtan, illetve kommunikáció és médiatudomány alapszakra egységesen 451 ponttal lehetett bejutni, de a Corvinus emberi erőforrás és gazdaságelemzés képzéséhez is jeles bizonyítvány, emelt szintű érettségi és nyelvvizsga kellett, mindkét szakon 449-nél húzták meg a határt.  

Miért lettek ilyen magasak a ponthatárok?

A 2011-es felvételi eljárás legnagyobb vesztesei éppen a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák lettek – a kormány decemberi döntése alapján ugyanis az államis képzéseken a 2010-es hallgatói létszámhoz képest 1350-nel kevesebb elsőéves kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben. Az idei felvételi keretszámokról bővebben itt olvashatsz.

Corvinusos labda a csütörtöki Pont Ott Partin. Lepattantak a gyengébb teljesítményű diákok
Hernádi Levente

Mivel a gazdálkodási és menedzsment 3547 elsőhelyes jelentkezővel idén a legnépszerűbb alapszak lett, már hónapokkal ezelőtt lehetett sejteni, hogy bőven 400 fölötti ponthatár kell majd a bekerüléshez a nagyobb egyetemeken és főiskolákon. A ponthatárok megállapításakor a legfontosabb tényező ugyanis a kormány által meghatározott hallgatói létszám, a jelentkezők száma, valamint a felvételizők tanulmányi és érettségi eredménye. Bár idén a többletpontok számítási szabályainak megváltozása miatt több ezer diák vágott neki a felvételi versenynek öt-hat ponttal kevesebbel, a Budapesti Corvinus Egyetemen még így is egy ponttal több kellett a legnépszerűbb képzéshez, mint tavaly.

Szabó Fruzsina

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.