Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
| Csütörtök este megint megrendezik a hagyományos pontváró bulit, a Pont Ott Partit - a teljes programot itt nézheted meg. Mi is kint leszünk a ponthatárhúzáskor, a legfrissebb információkat és a ponthatárokat keresd az eduline.hu-n! |
A hivatalos ponthatárok elsőként a www.felvi.hu honlapon jelennek meg - olvasható az Educatio kft. és az Oktatási Hivatal közös közleményében. Az idén körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni, mint egy éve: a mostani 141 ezer jelentkező nagy része az alapképzést, a legtöbbjük az államilag támogatott képzési formát választotta. Többen céloztak meg felsőfokú szakképzést.
Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53.450 lesz, mesterképzésre 19.600 hallgatót lehet felvenni. A regisztrált jelentkezők az e-felvételi során használt személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálják a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták a mobiltelefonszámukat, azok sms-ben is kapnak értesítést. A küszöbponthatár 200 pont.
Az idén is a teljes mértékben magyar fejlesztésű számítógépes rendszer állítja szakonként országos rangsorba a jelentkezőket az általuk elért felvételi összpontszám alapján, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre.
A 13 legnépszerűbb alapszak és osztatlan képzés - milyen ponthatárokra számíthatsz? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A 2010-es Pont Ott Parti. A legfrissebb információkat egész nap megtaláljátok az eduline-on
Stiller Ákos
Ha egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább. Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a felvettek száma az országosan felvehető létszámkeretet vagy az intézmény adott képzésre vonatkozó keretét. A rendszer biztosítja, hogy a jelentkezőt arra a képzésre sorolják be, ahol a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt.
Mint írták, nehéz megjósolni az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, azokat a létszámkeret és a felvehető összlétszám mellett a jelentkezők teljesítménye is befolyásolja. Minél több jelentkező szeretne bejutni az adott képzésre, annál valószínűbb, hogy ott magas lesz a megállapított ponthatár. Általánosságban a jelentkezések alapján annyi bizonyosnak mondható, hogy a hagyományosan nagy túljelentkezésű képzéseken és intézményekben lesznek magas pontszámok.
A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt. A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.
MTI
