Az idén is számítógépes rendszer állítja szakonként országos rangsorba a felsőoktatásba jelentkezőket, a ponthatárokat azonban nehéz megjósolni; a szakemberek szerint a jelentkezések alapján annyi bizonyos, hogy azokon a képzéseken és intézményekben lesznek magas pontszámok, ahol hagyományosan nagy a túljelentkezés. A diákok csütörtök este tudhatják meg, felvételt nyertek-e valamely felsőoktatási intézménybe.
| Csütörtök este megint megrendezik a hagyományos pontváró bulit, a Pont Ott Partit - a teljes programot itt nézheted meg. Mi is kint leszünk a ponthatárhúzáskor, a legfrissebb információkat és a ponthatárokat keresd az eduline.hu-n! |
A hivatalos ponthatárok elsőként a www.felvi.hu honlapon jelennek meg - olvasható az Educatio kft. és az Oktatási Hivatal közös közleményében. Az idén körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni, mint egy éve: a mostani 141 ezer jelentkező nagy része az alapképzést, a legtöbbjük az államilag támogatott képzési formát választotta. Többen céloztak meg felsőfokú szakképzést.
Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53.450 lesz, mesterképzésre 19.600 hallgatót lehet felvenni. A regisztrált jelentkezők az e-felvételi során használt személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálják a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták a mobiltelefonszámukat, azok sms-ben is kapnak értesítést. A küszöbponthatár 200 pont.
Az idén is a teljes mértékben magyar fejlesztésű számítógépes rendszer állítja szakonként országos rangsorba a jelentkezőket az általuk elért felvételi összpontszám alapján, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre.
A 13 legnépszerűbb alapszak és osztatlan képzés - milyen ponthatárokra számíthatsz? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Ha egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább. Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a felvettek száma az országosan felvehető létszámkeretet vagy az intézmény adott képzésre vonatkozó keretét. A rendszer biztosítja, hogy a jelentkezőt arra a képzésre sorolják be, ahol a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt.
Mint írták, nehéz megjósolni az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, azokat a létszámkeret és a felvehető összlétszám mellett a jelentkezők teljesítménye is befolyásolja. Minél több jelentkező szeretne bejutni az adott képzésre, annál valószínűbb, hogy ott magas lesz a megállapított ponthatár. Általánosságban a jelentkezések alapján annyi bizonyosnak mondható, hogy a hagyományosan nagy túljelentkezésű képzéseken és intézményekben lesznek magas pontszámok.
A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt. A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
