Kihirdették a 2011-es ponthatárokat - eldőlt, hogy ki hol kezdheti meg a következő tanévet. A College Candy összegyűjtötte, milyen "tanácsokat" nem szabad megfogadni elsőéves hallgatókként.
1. Legyen vezetékes telefon a kollégiumi szobádban
Csak akkor, ha olyat is tud, amit a skype és a mobiltelefon nem – egyéb esetekben teljesen felesleges, ráadásul megnöveli az egyébként is egekbe szökő kiadásokat.
2. Iratkozz fel mindenre, amire csak lehet
És ne csodálkozz azon, ha még a diplomaosztó után öt évvel is a színjátszókör és az egyetemi filmklub meghívóival lesz tele az emailfiókod. Ha már most sejted, hogy soha egyetlen felolvasóestre sem fogsz elmenni a három (négy, öt vagy hat) év alatt, mondj nemet az emailcímgyűjtő felsőbbévesnek.
3. Az első évben szerzett jegyek úgysem számítanak
De számítanak – ha más nem is, a második féléves ösztöndíjad múlik azon, hogyan teljesítesz az első kurzusokon.
4. Csak a kötelező szemináriumokat végezd el
Kizárólag a kötelező, ezeroldalas kötelező szakirodalommal megspékelt előadásokat és szemináriumokat veszed fel? Ne csodálkozz, ha már az első félév végén azon tűnődsz, hogyan választhatnál másik szakot – iktass be egy-két szabadon választható tantárgyat is, ami tényleg érdekel!
5. Már most vásárolj meg mindent, amire szükséged lehet
Felesleges már most beszerezned minden tankönyvet, füzetet és irodaszert beszerezned – a kollégiumi szobában soha nem lesz elég hely, ráadásul egy-két hónap után könnyen kiderülhet, hogy a több ezer forintért megvásárolt ceruzatartókra, mappákra és sorkihúzóra soha nem lesz szükséged.
6. A reggeli előadásokra felesleges bejárni
Nagy a kísértés, az egyetemi bulik többségét ugyanis kedd, szerda és csütörtök este tartják – ennek ellenére érdemes felkelni, és bemenni a reggeli előadásokra is, mások jegyzetéből egyáltalán nem olyan könnyű tanulni, mint azt elsőre gondolnád.
edulineMiközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
