Kihirdették a 2011-es ponthatárokat - eldőlt, hogy ki hol kezdheti meg a következő tanévet. A College Candy összegyűjtötte, milyen "tanácsokat" nem szabad megfogadni elsőéves hallgatókként.
1. Legyen vezetékes telefon a kollégiumi szobádban
Csak akkor, ha olyat is tud, amit a skype és a mobiltelefon nem – egyéb esetekben teljesen felesleges, ráadásul megnöveli az egyébként is egekbe szökő kiadásokat.
2. Iratkozz fel mindenre, amire csak lehet
És ne csodálkozz azon, ha még a diplomaosztó után öt évvel is a színjátszókör és az egyetemi filmklub meghívóival lesz tele az emailfiókod. Ha már most sejted, hogy soha egyetlen felolvasóestre sem fogsz elmenni a három (négy, öt vagy hat) év alatt, mondj nemet az emailcímgyűjtő felsőbbévesnek.
3. Az első évben szerzett jegyek úgysem számítanak
De számítanak – ha más nem is, a második féléves ösztöndíjad múlik azon, hogyan teljesítesz az első kurzusokon.
4. Csak a kötelező szemináriumokat végezd el
Kizárólag a kötelező, ezeroldalas kötelező szakirodalommal megspékelt előadásokat és szemináriumokat veszed fel? Ne csodálkozz, ha már az első félév végén azon tűnődsz, hogyan választhatnál másik szakot – iktass be egy-két szabadon választható tantárgyat is, ami tényleg érdekel!
5. Már most vásárolj meg mindent, amire szükséged lehet
Felesleges már most beszerezned minden tankönyvet, füzetet és irodaszert beszerezned – a kollégiumi szobában soha nem lesz elég hely, ráadásul egy-két hónap után könnyen kiderülhet, hogy a több ezer forintért megvásárolt ceruzatartókra, mappákra és sorkihúzóra soha nem lesz szükséged.
6. A reggeli előadásokra felesleges bejárni
Nagy a kísértés, az egyetemi bulik többségét ugyanis kedd, szerda és csütörtök este tartják – ennek ellenére érdemes felkelni, és bemenni a reggeli előadásokra is, mások jegyzetéből egyáltalán nem olyan könnyű tanulni, mint azt elsőre gondolnád.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
