A legnépszerűbb alapszakok listája a 2011-es felvételin

Több mint 13 ezren jelentkeztek 2011 legnépszerűbb alapszakjára: a gazdálkodás és menedzsment képzést a turizmus és vendéglátás, a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing követi, vagyis a legtöbb hallgatót vonzó szakok listája idén sem változott jelentősen. A legfrissebb jelentkezési adatok.

  • Eduline

A legtöbb felvételizőt vonzó egyetemek, főiskolák listája idén sem okozott meglepetést: ahogy az előző években, úgy idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre adták be a legtöbben jelentkezésüket. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem követi.

A 2011-es felvételi eljárás nagy nyertese a művészeti és művészetközvetítési terület, ahol kilenc-tíz százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de az orvosi és egészségtudományi, a természettudományi, a műszaki és az informatikai szakokat is többen választották, mint 2010-ben. A bölcsészettudományi és társadalomtudományi karokon is kevesebben szeretnének továbbtanulni, kilenc-tíz százalékkal csökkent a felvételizők száma.

A 2010-es legnépszerűbb szakokról és a jelentkezők számáról bővebben itt olvashatsz.

A húsz legnépszerűbb alapszak

Alapszak neveJelentkezők száma
Gazdálkodás és mendzsment13 484 fő
Turizmus és vendéglátás8292 fő
Pénzügy és számvitel7124 fő
Kereskedelem és marketing7052 fő
Mérnök informatikus6874 fő
Gépészmérnök6723 fő
Kommunikáció és médiatudomány6436 fő
Andragógia5443 fő
Nemzetközi gazdálkodás5261 fő
Műszaki menedzser4965 fő
Ápolás és betegellátás4440 fő
Villamosmérnök4401 fő
Óvodapedagógus3685 fő
Programtervező informatikus3533 fő
Pszichológia3411 fő
Gazdaságinformatikus3397 fő
Igazgatásszervező3341 fő
Tanító3164 fő
Szociálpedagógia3087 fő
Építőmérnök2995 fő

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

A júliusi ponthatárhúzás összetett számítási módszer szerint zajlik: a felvételizőket összpontszámuk alapján állítják sorsa, majd egy algoritmus segítségével elkezdik "szétosztani" őket aszerint, hogy mindenki az általa elsőként megjelölt intézménybe és szakra kerüljön. Ha egy egyetemen-főiskolán már betelt az összes hely, az elért pontszám alapján soron következő jelentkezőt már a második helyen megjelölt helyre sorolja a rendszer. 

A 2010-es ponthatárokat itt találod, az egyetemi-főiskolai rangsorokat pedig itt nézheted meg.

eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.