Magas ponthatárok várhatók a legnépszerűbb szakoknál

A felsőoktatási jelentkezések alapján várható, hogy a hagyományosan kedvelt szakokon és intézményekben idén is magasak lesznek a ponthatárok - közölte az Országos Felsőoktatási Információs Központ. A pontokat július 24-én határozzák meg.

  • Eduline

A ponthatárok alakulása több tényező függvénye, ezért nehéz előzetes jóslatokba bocsátkozni. A jelentkezések alapján az azonban bizonyos, hogy a hagyományosan nagy túljelentkezésű szakokon és intézményekben lesznek magas ponthatárok.

A ponthatárok megállapítását egy összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat is.

Az algoritmus a jelentkezőket - az általuk elért felvételi összpontszám alapján - szakonként országos rangsorba állítja, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra.

Ha egy-egy intézmény már feltöltődött a kapacitása határáig, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel. Ez a folyamat addig zajlik, amíg az adott képzési területen, illetve szakon felvettek száma el nem éri az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény kapacitása enged.

A ponthatárok országos jelentkezői rangsor alapján, de intézményenként külön megállapítva születnek, hiszen az egyes intézmények más-más ponthatárnál érik el a kapacitásuk határát. A rendszer biztosítja, hogy a jelentkező oda jusson be, ahol a felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy valakit nem vesznek fel egyetlen általa megjelölt képzésre sem. Ez esetben lehetősége van a pótfelvételi eljárásba való jelentkezésre.

A pótfelvételi lehetőségek 2008-ban előreláthatólag július 26-án jelennek meg, ezekre augusztus 13-ig lehet jelentkezni. A pótfelvételin azok is részt vehetnek, akik nem felvételiztek még 2008-ban.

A 2008/2009-es tanévre 96 302 diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe. Államilag finanszírozott képzésben szeptembertől 56 ezer diák tanulhat majd. Mesterképzésre 3500 államilag finanszírozott helyet különítettek el, és 12 500 a felsőfokú szakképzésben tanulók száma.

Az Eduline.hu-n láthatóak lesznek a 2008-as

felvételi ponthatárok

és a

pótfelvételi lehetőségek

ről is bővebben beszámolunk.

MTI

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.