A felsőoktatási jelentkezések alapján várható, hogy a hagyományosan kedvelt szakokon és intézményekben idén is magasak lesznek a ponthatárok - közölte az Országos Felsőoktatási Információs Központ. A pontokat július 24-én határozzák meg.
A ponthatárok alakulása több tényező függvénye, ezért nehéz előzetes jóslatokba bocsátkozni. A jelentkezések alapján az azonban bizonyos, hogy a hagyományosan nagy túljelentkezésű szakokon és intézményekben lesznek magas ponthatárok.
A ponthatárok megállapítását egy összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat is.
Az algoritmus a jelentkezőket - az általuk elért felvételi összpontszám alapján - szakonként országos rangsorba állítja, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra.
Ha egy-egy intézmény már feltöltődött a kapacitása határáig, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel. Ez a folyamat addig zajlik, amíg az adott képzési területen, illetve szakon felvettek száma el nem éri az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény kapacitása enged.
A ponthatárok országos jelentkezői rangsor alapján, de intézményenként külön megállapítva születnek, hiszen az egyes intézmények más-más ponthatárnál érik el a kapacitásuk határát. A rendszer biztosítja, hogy a jelentkező oda jusson be, ahol a felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy valakit nem vesznek fel egyetlen általa megjelölt képzésre sem. Ez esetben lehetősége van a pótfelvételi eljárásba való jelentkezésre.
A pótfelvételi lehetőségek 2008-ban előreláthatólag július 26-án jelennek meg, ezekre augusztus 13-ig lehet jelentkezni. A pótfelvételin azok is részt vehetnek, akik nem felvételiztek még 2008-ban.
A 2008/2009-es tanévre 96 302 diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe. Államilag finanszírozott képzésben szeptembertől 56 ezer diák tanulhat majd. Mesterképzésre 3500 államilag finanszírozott helyet különítettek el, és 12 500 a felsőfokú szakképzésben tanulók száma.
Az Eduline.hu-n láthatóak lesznek a 2008-as felvételi ponthatárok és a pótfelvételi lehetőségekről is bővebben beszámolunk.MTIA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
