Akár több tízezer forintba is kerülhet a gyerek elhelyezése a nyári szünet alatt, ha nincsenek a közelben nagyszülők vagy olyan barátok, akiknél eltölthet néhány napot, míg a szülők dolgoznak, ezért valamilyen nyári tábor után kell nézni. Most összeszedtünk néhány olyan budapesti nyári tábort, amin a gyerekek ingyen, vagy csupán étkezési hozzájárulással vehetnek részt.
Július 28-tól augusztus 1-ig ingyenesen vehetnek részt a Project Ring nevű napközis táboron azok a 12-18 év közöttiek, akik Budapest 3. kerületében élnek.
A programok közt olyanokat sorolnak fel, mintA tábort az Óbudai Család Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata szervezi. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
18. kerületTucatnyi napközis nyári tábor közül válogathatnak azok, akik a 18. kerületben élnek vagy ott szeretnének nyári táborba menni. A táborokat ezen a honlapon gyűjtötték össze. Van köztük olyan, amin a hátrányos helyzetű és háborús menekült gyerekek ingyenesen vehetnek részt, míg más kerületi lakosok, vagy kerületben dolgozók gyerekei kedvezményes áron, 7500 ft/hét ellenében.
Mátyás Tábor - HegyvidékBár nem ingyenes, de más nyári táborokhoz képest drágának sem igazán nevezhető a Normafán tartott Hegyvidéki Gyermek- és Ifjúsági Tábor, vagyis Mátyás Tábor, amit több turnusban szerveznek meg június 30. és augusztus 15. között.
Fontos változás a korábbi évekhez képest, hogy idén már nemcsak a Közép-Budai Tankerületi Központ által fenntartott iskolába járók és a XII. kerületi lakosok jelentkezhetnek kedvezményesen a táborba, hanem minden, a XII. kerületben működő feladatellátási hellyel rendelkező köznevelési intézménybe járó vagy XII. kerületi állandó lakóhellyel rendelkező gyerek is.
A tábordíjak a következőképp alakulnak:
Kerületi gyerek részére: 18.800,- ft/gyermek/turnus (hét)
Külsős gyerek részére: 32.700,- ft/gyermek/turnus (hét)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
