Tapogatással ellenőrzik a nők öltözékét, mielőtt belépnének a vizsgaterembe.
Hatalmas felháborodást váltott ki Nigériában egy videó, amelyen az látszik, hogy vizsgázni érkező női hallgatókat tapogatnak az egyetem női munkatársai, hogy ellenőrizzék viselnek-e melltartót – írja a BBC.
A felvételen az látható, ahogy női alkalmazottak kézzel tapintják meg a női hallgatók mellkasát, mielőtt azok beléphetnek a vizsgaterembe. Az egyetem hivatalosan még nem kommentálta a történteket, de a hallgatói önkormányzat elnöke védelmébe vette a melltartóviselés kötelezettségét, amely szerinte az egyetem „zavaró tényezőktől mentes környezetének” fenntartását szolgálja. Ugyanakkor elismerte: új módszerekre van szükség a szabály betartatásához, amelyet sokan elavultnak, szexista gyakorlatnak, sőt tartanak, de voltak, akik szerint a szexuális zaklatás határát súrolja.
A Human Rights Network nevű jogvédő szervezet egyik vezetője szerint a hallgatók perelhetnek is, mivel az érintés jogsértő, különösen ilyen formában. Egy névtelenséget kérő hallgató elmondta: bár az egyetem nem vallási intézmény, nagyon szigorú erkölcsi szabályokat követel meg, és az öltözéket gyakran ellenőrzik.
Az Olabisi Onabanjo Egyetemen történt az ellenőrzés, az intézmény az ország délnyugati részén, Ogun államban található, és szigorú öltözködési szabályokat ír elő hallgatóinak. Tiltják minden olyan ruhadarab viselését, amely „az ellenkező vagy azonos neműeket erkölcstelen vágyra ösztönözheti”.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
