„A kólát literszámra vedelik a gyerekek" - diszkriminatív, hogy a kormány csak az energiaitalokat tiltaná be a 18 éven aluliaknak

Egy literben pont annyi koffein van, mint egy doboz energiaitalban.

  • Székács Linda

„A kólát literszámra vedelik a gyerekek, de ez soha nem kerül címlapra” - mondta a 24.hu-nak Csibi Sándor, a Magyar Energiaital Szövetség (MESZ) főtitkára azzal kapcsolatban, hogy Nacsa Lőrinc és Hollik István KDNP-s képviselők április elején benyújtották az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot az energiaitalok betiltásáról.

A két képviselő tavaly októberben beszélt először az energiaitalok betiltásáról a 18 éven aluliak számára, az áprilisban benyújtott törvényjavaslat szerint pedig „tilos tizennyolcadik életévet be nem töltött személy részére a népegészségügyi termékadóról szóló törvényben meghatározott energiaitalt értékesíteni, illetve kiszolgálni”.

A jogszabály szerint minden olyan termék energiaitalnak minősül, aminek a koffeintartalma meghaladja a 15mg/100ml mennyiséget.

A 24.hu szerint ezzel teljesen lefednék a piacot, mivel a Magyarországon kapható energiaitalokban 30 mg koffein van 100 mililiterenként. Csibi Sándor szerint ugyanakkor a törvényjavaslat diszkriminatív és ebben a formában nem támogatja, mivel egy liter kólában pont annyi koffein van, mint egy doboz (250 ml) energiaitalban, ráadásul tízszer több fogy belőle, mint az energiaitalokból.

"Úgy ahogy az energiaitalok esetében, miért nincs ráírva minden palack kólára, hogy «gyermekeknek nem ajánlott»?" - kérdezte.

A Magyar Energiaital Szövetség szerint egyébként gyerekeknek nem ajánlott semmi, ami koffeint tartalmaz. Ebbe beletartozik a kóla és az energiaitalok mellett a kávé is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.