Ilyen volt a Miskolci Egyetem régen: fotók

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Miskolci Egyetem története.

  • Eduline

Miskolcon 1949. szeptember 18-án volt az első egyetemi tanítási nap - derül ki az egyetem történetéből, melynek előzményei egészen a 18. századig húznak, amikortól Selmecbányán zajlott az egyetemi oktatás. Innen aztán a trianoni békeszerződés után (Selmecbánya Csehszlovákia része lett), Sopronba költözött az intézmény. Majd egy 1949-es törvénymódosítás miatt végül - újabb költözést követően - létrejött a miskolci egyetem Nehézipari Műszaki Egyetem néven Janáky István tervei alapján.

A kivitelezés nagy része 1954-re fejeződött be, de ez nem jelentette azt, hogy nem indultak további építkezések. A 60-as években készült tervek alapján például elkészült a kollégiumi épület, de a 80-as években megszületett a jogi kar épülete is. A Fortepanon szereplő fotók a 60-as évekből származnak, a Nehézipari Műszaki Egyetem (mai Miskolci Egyetem) főépülete szerepel a következő 1966-os fotón - a kollégiumok felől nézve.

Fortepan/Dr. Tóth Károly

A következő fotón az E/3-as kollégium bejárati homlokzata látszik bal oldal, szemben pedig a menza épülete szintén 1966-ból. 

Fortepan/Dr. Tóth Károly
Fortepan/Inkey Tibor

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hogyan nézett ki a Műegyetem száz éve? Fotóválogatás

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.