Visszaszorult a honvédelmi oktatás: 160-nal kevesebb iskolában tanítják az új tanévtől
A programban továbbra is önkéntes a részvétel.
Történelmi eredményt ért el Böröcz Nóra őrmester, az MH 1. vitéz Reviczky László Területvédelmi Ezred kiképző altisztje, aki első magyar női katonaként teljesítette az amerikai tengerészgyalogság Parris Island-i Drill Instructor School nevű képzését, számolt be róla a Magyar Honvédség a honlapján.
A képzés célja, hogy felkészítse a katonákat az újoncok kiképzésére. Az amerikai tengerészgyalogságnál ugyanis szigorúan szabályozott rendszerben, 13 hét alatt formálják a civil jelentkezőket katonákká. A kiképzők munkája rendkívül intenzív: a napjuk akár hajnali fél négykor kezdődik, és este nyolcig tart.
Böröcz Nóra a honvedelem.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy bár az amerikai filmekben gyakran kiabáló, keménykezű kiképzőket látni, a valóságban a szigor mögött tudatosan felépített módszertan áll. A folyamatos nyomásgyakorlásnak és a magas elvárásoknak is pontosan meghatározott szerepük van.
A 11 hét alatt a résztvevők elsősorban a katonai alakzatok vezetését és a parancsok kiadását gyakorolták, de a programban számos fizikai feladat is szerepelt. Akadálypályákat és úgynevezett bátorságpályákat teljesítettek, vízi túlélési gyakorlatokon vettek részt, emellett fegyverkezelést, történelmet és vezetési ismereteket is tanultak. Négy napon keresztül egy kiképző század mindennapi munkájába is bekapcsolódhattak, így közvetlenül megtapasztalhatták, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a tanult módszereket.
Nemcsak a fizikai megterhelés jelentett kihívást
A magyar őrmester számára a képzés egyik legnehezebb része az alkalmazkodás volt. A nagy hőség és a magas páratartalom mellett az amerikai katonai közeg eltérő szokásaival és íratlan szabályaival is meg kellett ismerkednie. Bár előre számított arra, hogy hibázni fog, ezeknek a helyzeteknek a kezelése a gyakorlatban nem volt egyszerű. Úgy fogalmazott:
Fel voltam rá készülve, hogy fogok hibázni, de a gyakorlatban ezt mindig sokkal nehezebb átélni.
A kiképzés során különösen nagy hangsúlyt kapott a mentális ellenálló képesség fejlesztése. A résztvevőknek meg kellett tanulniuk, hogyan tudnak folyamatos nyomás alatt is megfelelően teljesíteni, és hogyan kezeljék azokat a helyzeteket, amelyekben nem minden az elvárásaik szerint alakul.
Böröcz Nóra szerint ezt a szemléletet két, a képzésen gyakran elhangzó angol kifejezés is jól összefoglalja. Az egyik a „Getting comfortable with being uncomfortable”, amely arra utal, hogy meg kell tanulni otthonosan mozogni a kényelmetlen helyzetekben. A másik az „Embrace the suck”, amely szabadabb fordításban azt jelenti, hogy a nehézségeket is el kell fogadni, hiszen azok a fejlődés részei.
A fizikai és mentális kihívások mellett külföldiként azzal is meg kellett küzdenie, hogy más katonai háttérrel érkezett, mint amerikai társai. Elmondása szerint időnként imposztorérzést is tapasztalt, hiszen olyan helyzetekkel találkozott, amelyek a többiek számára természetesek voltak, neki viszont újdonságot jelentettek.
Ennek ellenére összességében támogató közeg fogadta. A kiképzők válaszoltak a kérdéseire, és segítettek neki megérteni azokat az összefüggéseket, amelyek az eltérő katonai rendszer miatt elsőre nem voltak egyértelműek. Ugyanakkor a folyamatos terhelés miatt a résztvevőknek kevés idejük maradt egymás nehézségeivel foglalkozni.
A program szigorúságát jól mutatja, hogy a 46 jelentkezőből végül csupán 24-en jutottak el a sikeres befejezésig. Ráadásul valamennyien úgy érkeztek, hogy tisztában voltak a követelményekkel, és előzetesen fizikailag, valamint mentálisan is készültek a kihívásra.
Területvédelmi Erők Facebook
A megszerzett tapasztalatokat itthon is hasznosítaná
Böröcz Nóra számára a képzés elvégzése nemcsak személyes siker, hanem szakmai szempontból is fontos tapasztalat. Az amerikai tengerészgyalogság kiképzési rendszerének megismerése során olyan módszerekkel találkozott, amelyekből a Magyar Honvédségnél végzett munkájában is meríthet.
Az amerikai és a magyar kiképzési rendszer között ugyanakkor jelentős különbségek vannak. Parris Islanden évente körülbelül 15 ezer újoncot képeznek ki, amihez kifejezetten erre a célra kialakított infrastruktúra áll rendelkezésre. A magyar őrmester szerint ezért nem minden módszer ültethető át változtatás nélkül, bizonyos alapelvek azonban a hazai kiképzésben is alkalmazhatók.
Ilyen például a követelmények következetes fenntartása, a példamutatáson alapuló vezetés és az azonnali visszajelzés. Az amerikai kiképzők egyik gyakran használt mondata a „Do it right, or do it again”, vagyis ha valaki nem megfelelően hajt végre egy feladatot, újra meg kell csinálnia. Ez a hozzáállás azt szolgálja, hogy a katonák az alapvető feladatokat biztosan és pontosan sajátítsák el.
A 11 hét során azonban nemcsak nehézségekkel találkozott, hanem olyan eredményeket is elért, amelyek különösen sokat jelentettek számára. A vízi túlélési feladat során például a csapatából ő teljesített a legjobban. Elmondása szerint az ilyen sikereknek különösen nagy jelentőségük van akkor, amikor valaki folyamatosan a saját határait feszegeti.
Bár első magyar női katonaként végezte el a programot, az eredményét elsősorban nem ebből a szempontból értékeli:
Én ezt elsősorban nem nőként, hanem katonaként csináltam végig. Az, hogy sikerült teljesítenem a képzést, igazából még most is nehezen tudatosul bennem.
A jövőben hasonló nemzetközi képzésekre jelentkező katonáknak azt tanácsolja, hogy már az indulás előtt igyekezzenek minél alaposabban felkészülni. Fontosnak tartja ugyanakkor azt is, hogy egy idegen környezetben senki ne várjon magától tökéletes teljesítményt, merjen kérdezni, és a hibázást is a tanulási folyamat részeként kezelje.
Szerinte a nehéz időszakok mellett a kisebb-nagyobb sikereket is fontos észrevenni, hiszen ezek segíthetnek átlendülni a következő kihíváson. A Parris Islanden töltött időszak egyik legfontosabb tanulsága számára éppen az volt, hogy a fejlődéshez sokszor elkerülhetetlen a komfortzónából való kilépés.
„Talán a legfontosabb tanulság, amit hazahozok: nem az a cél, hogy soha ne kerüljünk kényelmetlen helyzetbe, hanem hogy megtanuljuk kezelni ezeket a helyzeteket, és közben folyamatosan fejlődjünk.”
