A cseljabinszki Központi Kerületi Bíróság döntése nyomán eltűnik az orosz online platformokról a Mr Nobody Against Putin című dokumentumfilm – az alkotás, amely néhány nappal ezelőtt még a világ legrangosabb filmes díját, az Oscar-díj-t ünnepelhette.
A BBC írta meg, hogy a hivatalos indoklás szerint a film „szélsőséges és terrorista propagandát” tartalmaz. Az orosz ügyészség azt is kifogásolta, hogy az alkotás negatív képet fest az ukrajnai háborúról, valamint az aktuális politikai vezetésről.
A dokumentumfilm különlegessége, hogy nem külső megfigyelő szemével mutatja be a rendszert. A történet középpontjában Pavel Talankin áll, egy iskolai rendezvényszervező, aki saját munkahelyén kezdte el rögzíteni a változásokat.
Ezért nagyon fontos dokumentumfilm most a Senki tanár úr Putyin ellen
A felvételeken fokozatosan kirajzolódik, hogyan alakul át az iskola légköre a 2022-es invázió után: a tanórákon megjelennek a „denacifikációról” szóló narratívák, háborús veteránok tartanak előadásokat, a diákok pedig fegyverhasználati alapismereteket tanulnak.
Talankin később elhagyta Oroszországot, és az általa rögzített anyagokból született meg a film.
Az orosz hatóságok több ponton is támadták az alkotást. A bíróság szerint a film aláássa az állami narratívát az ukrajnai háborúról, kritikusan mutatja be a kormányt és megjeleníti a fehér-kék-fehér zászlót, amelyet a hatóságok egy „terrorista szervezet” jelképének minősítettek.
A döntés értelmében a filmet három streamingplatformról is el kell távolítani.
A tiltás különösen éles kontrasztban áll a film nemzetközi fogadtatásával. A Mr Nobody Against Putin nemcsak Oscar-díjat nyert, hanem a BAFTA-díj-t is elhozta 2026-ban.
Az Oscar-gálán Talankin beszédében nemcsak a filmről, hanem a háborúról is beszélt: arra emlékeztetett, hogy míg egyesek hullócsillagokat néznek, máshol bombák hullanak az égből – és a konfliktusok lezárására szólított fel.
A film betiltása nem elszigetelt eset. Az ukrajnai háború kezdete óta az orosz hatóságok egyre szigorúbban lépnek fel minden, a hivatalos állásponttól eltérő véleménnyel szemben.
A Kreml egyelőre nem reagált érdemben a film sikerére. Dmitry Peskov szóvivő mindössze annyit közölt: nem látta az alkotást.
Nem sokkal később Vlagyimir Putyin egy kulturális fórumon arról beszélt, hogy az orosz mozik túl sok „felesleges” külföldi filmet vetítenek, miközben a hazai filmgyártás nem kap elég támogatást.
A Mr Nobody Against Putin így egyszerre lett nemzetközi siker és saját országában tiltott alkotás – egy olyan történet, amely nemcsak a filmről, hanem arról is szól, hogy mit lehet és mit nem lehet kimondani ma Oroszországban.
Az orosz állami propaganda ereje hatalmas. Pavel Talankin rendező szerint az emberek jelentős része valóban elhiszi a hivatalos narratívát, különösen azok, akiknek nincs hozzáférésük független információforrásokhoz.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
