A kamerafelvételek alapján a fiú egyszer sem hagyta őrizetlenül a poharát a szórakozóhelyen, a tragédia pontos indítéka pedig nem derült ki.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a toxikológiai vizsgálat megállapította, hogy nem volt kábítószer a Dunában megtalált fiatal, Egressy Mátyás holttestében, aki januárban egy belvárosi buli után tűnt el.
A 18 éves fiút január 17-én kezdték keresni, amikor nem ért haza egy belvárosi szórakozóhelyről. A nagy erőkkel folytatott kutatásba a rendőrségen és a társszerveken kívül civil szervezetek és magánemberek is bekapcsolódtak.
A frissen közzétett tájékoztatás szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság feltérképezte, hogy a fiatal kikkel és hol volt a buli előtt, illetve merre járt, miután távozott a szórakozóhelyről. Tanúvallomásokat, kamerafelvételeket és mobiltelefon-adatokat is felhasználtak a nyomozás során. A szórakozóhely kameráinak belső felvételei alapján pedig másodperekre lebontva tudták megvizsgálták, hogy Mátyás kikkel szórakozott, mikor és mit fogyasztott. Azt is megállapították, hogy a fiatal egyszer sem hagyta őrizetlenül a poharát.
„A soron kívül elvégzett hatósági boncolás nem talált idegenkezűségre utaló sérülést, a toxikológiai vizsgálat eredménye pedig kimondta, hogy a fiú szervezetében nem volt kábítószer, gyógyszer vagy egyéb pszichoaktív anyag.” – írja a rendőrség.
Minden lehetséges nyomot ellenőriztek, de semmi sem támasztotta alá, hogy a fiú kábítószert fogyasztott volna. A rendelkezésre álló adatok szerint a fiatal külső kényszer nélkül került a Dunába, a tragédia pontos indítékát nem lehet tudni.
Nem egyedi eset, mikor fiatalok italába belekevernek valamit, amitől nem csak egyszerűen rosszul érzik magukat, de elveszítik a tájékozódási képességeiket és akár hallucinálnak is. Pankotai Lili elmesélte, mi történt vele az egyetem első évében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
