Szeged polgármestere, Botka László vasárnap jelentette be, hogy Krasznahorkai Lászlót, a 2025-ös irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettjét javasolja Szeged díszpolgárának. A világhírű író elfogadta a címet – írta a városvezető.
“Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy Krasznahorkai László Szegeden kezdte egyetemi tanulmányait, itt publikálta első műveit! Művei, tanítása a mi európai, magyar szegediségünk. Büszkék vagyunk rá, és hálásak vagyunk neki!” – fogalmazott a polgármester a Facebookon.
Botka László azt is hozzátette, hogy Krasznahorkai részt vesz majd a május 22-én, a Szeged napja alkalmából tartandó díszközgyűlésen, ahol a város hivatalosan is átadja számára a díszpolgári címet.
A polgármester egy kommentben hangsúlyozta: Szeged irodalmi nagyjai közé tartozik József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula, Móra Ferenc, Tömörkény István és Gárdonyi Géza, és „minden, amiért szép, amiért jó magyarnak lenni” – ide tartozik Krasznahorkai László is.
Miután Krasznahorkai megkapta az irodalmi Nobel-díjat, szülővárosa, Gyula is több gesztussal üdvözölte őt: többek között az Erkel Ferenc Gimnázium könyvtárát róla nevezték el.
Országos és nemzetközi tisztelgés
Az író Nobel-díja után országszerte különleges programokkal és megemlékezésekkel tisztelegnek Krasznahorkai előtt. Gyulán, a szülővárosában “Nobel-hetet” szerveztek, ahol közösségi olvasások, beszélgetések és kulturális események várják az érdeklődőket. Budapesten “NobelMobil 2025” néven egy platós teherautó járta az utcákat, és több helyszínen felolvasásokat tartott az író műveiből.
Az egyetemi közösségek sem maradnak ki: a Szegedi Tudományegyetemen különleges kvízekkel, olvasásra ösztönző programokkal ünneplik az írót, a Ferencvárosban pedig óriásplakátok hirdetik a Nobel-díjas magyar szerzőt. Nemzetközi szinten Bécsben 30 órás maratoni felolvasást szerveznek Krasznahorkai műveiből, hogy a külföldi közönség is részese legyen az ünneplésnek.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is különleges módon tiszteleg az írónak: egyéves programsorozatot indítottak. A kezdeményezés 2025. december 10-én indult, és egészen 2026. december 10-ig tartó eseményeket, előadásokat és beszélgetéseket foglal magában. A programsorozat keretében konferenciákat, könyvbemutatókat, szakmai beszélgetéseket és filmvetítéseket szerveznek, amelyek mind Krasznahorkai életművére és irodalmi jelentőségére fókuszálnak. A nyitórendezvényen élőben közvetítették a stockholmi Nobel-díj átadót, majd vetítették az író Nobel-előadását, és szakértők beszélgettek a művekről és azok hatásáról.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
