A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Kamaszfiúk szégyenítenek meg lányokat Lengyelországban, a jelenség pedig itthon is megjelenhet.
Egy újabb, gyorsan terjedő TikTok-trend miatt figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A Lengyelországból indult „Szon Patrol” jelenség lényege, hogy kamaszfiúk önjelölt „erkölcsrendészekként” videózzák le a szerintük kihívóan öltözködő lány kortársaikat, majd a felvételeket az érintettek engedélye nélkül teszik közzé. A kommentekben gyakran megszégyenítik és becsmérlik a lányokat. Már több mint 12 ezer ilyen videó kering a neten.
A trend neve a „patrol” (járőr) és a „szon” szavakból ered – utóbbi egy prostitúcióra utaló sértés rövidítése, amelyet a készítők azért használnak, hogy kikerüljék az algoritmusok tiltásait. A lengyel sajtó szerint nem szervezett csoport vagy mozgalom áll a háttérben, csupán kamasz társaságok, akik az „erkölcsvédelem” látszatával próbálják igazolni a lányok megalázását. A jelenség Lengyelországban komoly társadalmi vitát indított el a nőgyűlöletről, az online zaklatásról és a szülők felelősségéről.
Nem csak gyerekcsíny – súlyos pszichés hatása lehet
Az NMHH szerint a „Szon Patrol” rávilágít egy veszélyes trendre: a kifejezetten lányokat célzó megszégyenítés egyszerre sérti a gyerekek méltóságát és hosszú távon pszichés károkat is okozhat. A titokban készült videók újra és újra felbukkanhatnak a közösségi médiában, ami erős szorongást, félelmet, elszigetelődést, akár depressziót is kiválthat az érintetteknél.
A szakértők szerint a fiatalok motivációi sokfélék lehetnek: frusztráció, csoportnyomás, szereplési vágy vagy egyszerűen a „lájkvadászat”. A jelenséget az is erősítheti, hogy a közösségben valamennyire elfogadott a női test kontrollálása.
Magyarországon is előfordulhat – és részben már jelen is van
Bár a „Szon Patrol” Lengyelországban jelent meg, a magyar fiatalok is ugyanazokat a platformokat használják, így a tartalom könnyen átgyűrűzhet. Az NMHH szerint a probléma itthon is ismerős: sok iskolában előfordul, hogy lányokról készült, számukra kellemetlen fotókat vagy videókat tesznek közzé az osztálycsoportokban, gúnyos kommentek kíséretében. Ez ugyan kevésbé látványos, mint a lengyel trend, de ugyanúgy az online bántalmazás része.
Mit tehet a környezet?
A szakemberek szerint több szereplő felelőssége is megjelenik:
Az NMHH hangsúlyozza: a gyerekeknek fontos tudniuk, hogy joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat vagy a biztonságukat. Az érintetteknek azt is tudatosítaniuk kell, hogy nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja, megszégyeníti vagy bántja őket az online térben.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.