Az egyetemek történetében is ritka bravúrt ért el a 15 éves Laurent Simons, aki hétfőn sikeresen megvédte doktori értekezését az Antwerpeni Egyetemen. A fiatal zseni szerint akár a világ legfiatalabb PhD-fokozatot szerző kutatója is lehet.
A VTM Nieuws beszámolója szerint Laurent Simons mindössze 15 évesen vált hivatalosan a kvantumfizika doktorává. A védés után a csatornának úgy nyilatkozott: „Mostantól a célom felé haladok: a szuperemberek megteremtése felé.” Simons pályája évek óta foglalkoztatja a tudományos világot – és már most olyan ambíciói vannak, amelyekről sok kutató egész életében csak álmodik.
12 évesen diplomázott fizikából
A fiatal tehetség már 2022-ben is a címlapokra került: akkor, 12 éves korában fejezte be a fizikabachelor-programot, ráadásul kiváló eredménnyel, mindössze 18 hónap alatt. Előtte az érettségit pedig nyolcévesen tette le.
Bár már ekkor megkeresték nagyvállalatok és tehetős támogatók az Egyesült Államokból és Kínából, szülei – Alexander és Lydia – minden ajánlatot visszautasítottak. Legfőbb céljuk az volt, hogy Laurent kutatásai a gyógyászatot szolgálják. A fiú maga is úgy nyilatkozott: az emberi élettartam meghosszabbítása, hosszú távon pedig a biológiai értelemben vett halhatatlanság elérése motiválja.
A bozonállapotok és a fekete lyukak analógiáját vizsgálta
Laurent már gyerekként is több tudományterület érdekelte: a fizika, a kémia, az orvostudomány és a mesterséges intelligencia. Kilencévesen villamosmérnöknek készült az Eindhoveni Műszaki Egyetemen, de az intézménnyel való nézeteltérések miatt inkább a fizikát választotta Antwerpenben.
Később a németországi Max Planck Intézetben vett részt kvantumoptikai kutatásban, ahol először kezdett el komolyan foglalkozni a fizika és a gyógyászat metszetével. Mesterképzésében a bozonállapotok és a fekete lyukak analógiáját, valamint a Bose-Einstein-kondenzátumok viselkedését vizsgálta rendkívül alacsony hőmérsékleten.
Máris egy újabb doktori képzésben folytatja
A kvantumfizikai PhD megszerzése után Laurent édesapjával azonnal visszautazott Münchenbe, ahol már be is iratkozott egy második doktori képzésre – ezúttal orvostudományi területen, mesterséges intelligenciára fókuszálva.
Nagyon fontos dolgot üzen Vekerdy Tamás a szülőknek: mi a helyzet a csodagyerekekkel?
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
